Az Ardipithecus ramidus 1,2 millió évvel idősebb, mint a leghíresebb Australopithecus-lelet, "Lucy", amelyre szintén Etiópiában bukkantak a hetvenes években. Lucy egy nőstény csontváza, amelynek alapján a tudósok feltételezték, hogy az emberi faj az Australopithecusokból fejlődött ki. Az Ardipithecus viszont az emberelődök egy még korábbi fázisát jelenti. "(Ardi) megváltoztatja a korai emberi evolúcióról való gondolkodásunkat" - véli Bruce Alberts, a Science főszerkesztője.
A magazin által felállított tízes listán szerepelnek a NASA Fermi-teleszkópja által felfedezett korábban ismeretlen pulzárok is, köztük az egyik 4600 fényévnyire található. Az asztrofizikusok további két felfedezéssel járultak hozzá az év tudományos áttöréseihez. Októberben a 2,3 tonnás Centaur egy puskagolyó sebességének kétszeresével csapódott be a Holdon található Cabeus-kráterbe, a felkavarodott por elemzése jelentős mennyiségű vízjeget mutatott ki.
A NASA űrhajósai szintén elismerést kaptak a tudományos folyóirattól, ugyanis a Hubble űrtávcső májusi javításával és egy új, infravörös kamera felszerelésével a teleszkóp korábban soha nem látott galaxisokról készített felvételeket. Közben a földön a fizikusok az egypólusú mágnesek létezésére találtak bizonyítékot. A Stanfordi Egyetem kutatói pedig egy speciális röntgenlézer segítségével az emberi hajszálnál tízezerszer kisebb molekulák kémiai reakcióiról készítettek pillanatfelvételeket.
Az év tudományos áttörései
Az ember legősibb elődjéhez tartozó, 4,4 millió éves csontváz felfedezését választotta a 2009-es év legnagyobb tudományos áttörésének szokásos év végi értékelésében a Science magazin. Az Ardi néven ismertté vált leletet követi a tízes listán a víz felfedezése a Holdon, valamint az ultravékony szénatomlapok kísérleti elektronikus eszközökben való alkalmazása.
