A "jégembert" alacsonyabb tengerszint feletti magasságban ölték meg, rézkori társai hónapokig tárolták a holttestet és csak azután, a hóolvadást követően vitték fel a hágóra és ott "eltemették" - számolt be a feltevésről Alessandro Vanzetti, a Római Egyetem munkatársa a Die Presse című osztrák lapnak.

Vanzetti és csapata öt éve végez elemzéseket a múmián. A tudósok szerint társai különféle használati tárgyakat helyeztek a holttest mellé. Mint mondják, elméletük megmagyarázná, miért volt a múmiánál talált fegyverek egy része félkész állapotban. Megmagyarázná azt is, hogy miért volt nála olyan sok tárgy, méghozzá értékes tárgyak, amelyeket ellenfele egyébként magával vitt volna. Az olasz tudósok szerint elméletük választ ad arra a kérdésre is, hogy miért nem volt szára annak a nyílnak, amelyet 2007-ben találtak a holttest vállában. Emellett Vanzetti olyan polleneket azonosított Ötzin, amelyek áprilisban kerülnek a levegőbe, a lelet megtalálási helyén ellenben augusztusi vagy szeptemberi polleneket mutatott ki.

A római kutatók úgy vélik, Ötzi valahol a völgyben halt meg, egy áprilisi napon. Mivel a hótakaró miatt nem tudták eltemetni, egy hűvös helyiségben tárolták a tetemet, ahol a levegőn kiszáradt. Amikor a hegyekben olvadni kezdett a hó, felvitték és ott egy kőlapra, illetve egy szalmából készült takaróra helyezték. A takaróról eddig úgy gondolták, hogy köpeny. Az olvadás később odébb sodorhatta a holttestet és a köré helyezett tárgyakat.

Ötzi azóta is foglalkoztatja a tudósokat, hogy 1991-ben egy házaspár véletlenül rátalált az olasz Alpok Ötz-völgyi részében. Előbb százévesnek, majd középkorinak vélték a leletet, míg végül kiderült, hogy az időszámítás kezdete előtt háromezer évvel élt. Halálának körülményeiről is különféle feltevések születtek. 2007-ben, amikor a nyílhegyet megtalálták, svájci kutatók úgy vélték, hogy Ötzi elvérzett. Később más régészek arra a következtetésre jutottak, hogy a nyíl nem ölte meg, csak egy szemből kapott ütés terítette le.