szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az ember természeténél fogva egyaránt gondolkodik szavakban és képekben, ám a neveléstudomány mostanáig túlnyomórészt a tanítás és tanulás verbális dimenzióira összpontosított - hangsúlyozta Nyíri Kristóf akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára, aki abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a BME pedagógiai tanszéke szerdán nemzetközi konferenciát rendez a vizuális tanulásról.

A tanácskozás munkájába a magyar résztvevőkön kívül amerikai, brit, finn, francia, német, osztrák és szerb szakemberek kapcsolódnak be. "A neveléstudomány mostanáig túlnyomórészt a tanítás és tanulás verbális dimenzióira összpontosított. Ez részben a könyvnyomtatás következménye: Comenius és mások azon erőfeszítéseinek dacára, hogy a szövegeket az oktatás szolgálatában képekkel ötvözzék, az utóbbiak háttérbe szorultak. A mai hálózott, digitális környezetben azonban a képek könnyen hozzáférhetők, és éppoly könnyen kezelhetők, mint a leírt szavak.

A neveléstudománynak új kihívásokkal kell szembenéznie. Ezekre keres válaszokat a BME Műszaki Pedagógia Tanszékén tavaly októberben megalakult Visual Learning Lab, amely december 1-én rendezi első konferenciáját neves külföldi előadók részvételével" - közölte Nyíri Kristóf. Tájékoztatása szerint a konferencia nyitóelőadását annak a kérdésnek szentelik, amely a Képi Tanulás Műhelyét is elsősorban foglalkoztatja: hogyan teremthet új egységet a vizuális dimenzió a tudományok és tantárgyak mai szétaprózódása közepette. 

"A tudományokban, a felsőoktatásban nagy gondot jelent, hogy az egyes fakultások, tantárgyak, szakirányok nem értik egymás nyelvét, zsargonját, szakkifejezéseit és képleteit. Ehhez képest a vizuális közegben, a képi ábrázolásban a grafikában közel kerülnek egymáshoz: hasonló szoftvereket alkalmaznak, és ugyanúgy jelenítenek meg dolgokat, tehát a képi kommunikáció, a képi tudás rögzítése szintjén közös nevezőn vannak és megértik egymás nyelvét ott, ahol a szövegeket nem értik" - fogalmazott az akadémikus. 

Mint kifejtette, ezért azt lehet remélni, hogy "interdiszciplináris megbékélés" vagy konvergencia megteremtője lehet a vizuális oktatás, amelyet a világ minden felsőoktatási intézményében ennek megfelelően kezelnek. "Másrészt a tudományos publikációk, a tankönyvek, az egyetemi jegyzetek jelenlegi természete olyan, hogy óhatatlanul is egyre több ábrát, grafikát, képet tartalmaznak, mert a szöveg adja magát. A tudományok animációkkal dolgoznak, amelyeket csak digitális közegben lehet visszaadni, és ezeknek is van konvergenciahatásuk, ezek is tanulmányozandóak. Tehát a vizualitás a tudomány megállíthatatlan képiesedésével foglalkozik" - összegezte Nyíri Kristóf.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!