Egy amerikai kutatás szerint ha betöltik a híreket egy szuperszámítógépbe, egy speciális program segítségével meg lehet jósolni a világon várható főbb eseményeket. Egyelőre visszamenőleg végezték az elemzéseket, de a tudósok szerint a közelgő konfliktusok előrejelzéséhez is lehet használni a módszert.
Kalev Leetaru, az Illinois Egyetem kutatója egy szuperszámítógéppel elemezte a híreket, és az így kapott adatok beigazolták, hol törtek ki konfliktusok a világban. A kutató a First Monday című folyóiratban publikálta eredményeit, melyeket a BBC cikke idéz.
A tanulmányhoz számos, szabadon hozzáférhető forrásból használtak információkat, szerepel köztük az amerikai kormány által üzemeltetett Open Source Centre vagy a BBC Monitoring is. Elemezték a hírügynökségek által közölt online elérhető szövegeket is, illetve a New York Times archívumát visszamenőleg 1945-ig. Összesen több mint százmillió cikket vizsgáltak meg.
A riportokat két nagy szempont szerint csoportosították: a hangulat és a helyszín alapján. A hangulat alatt azt értik, hogy a hír jó vagy rossz, a helyszín pedig az esemény helyszíne.
A hangulat kategória megállapításához adatbányászati megoldásokkal válogatták le a különböző jelzőket – többek között a „rettenetes”, „szörnyű” vagy „kellemes” szavakat keresve.
A „geokódolás” során pedig az adott helyszín nevét a megfelelő koordinátákra fordították le, így ábrázolható például Kairó a térképen. A történetek különböző aspektusainak összekötése végül százbillió kapcsolatból álló hálózatot eredményezett.
Előrejelzik a bajt
Az adatokat a SGI Altix szuperkomputer, azaz a Nautilus dolgozta fel a Tennessee Egyetemen. A gép feldolgozási teljesítménye 8,2 teraflop, azaz egybillió lebegőpontos műveletet képes elvégezni másodpercenként. A konkrét adatok alapján a Nautilus grafikonokat generált a különböző az arab tavaszt átélő országokról.
A hírek alapján minden esetben jelentős hangulatváltozást lehetett kimutatni – jóval a forradalom kitörte előtt – mind az országon belül, mind pedig a külföldről készített jelentések alapján.
A média „hangulata” drámaian romlott már Mubarak elnök lemondása előtt. Olyan szintet ért el, ami az elmúlt harminc évben csupán két alkalommal volt tapasztalható. Egyszer 1991-ben, amikor az amerikai légierő Kuvaitban iraki egységeket bombázott, illetve a 2003-as, Irakot támadó amerikai invázió idején.
A kutatók szerint a nemzetközi média elemzés Oszama bin Laden rejtekhelyének felderítéséhez is fontos adalékokkal szolgálhatott volna. Míg sokan úgy vélték, az al-Kaida vezére Afganisztánban rejtőzik, a hírek elemzése alapján a rendszer lehetséges rejtekhelyként Észak-Pakisztánt jelölte meg. Bin Laden megtalálása, azaz 2011 áprilisa előtt egy riport Abbottabád városát is megemlítette.
Bár a szerzők csak visszamenőlegesen vizsgálták a híreket és a valós eseményeket, szerintük a rendszerrel megjósolhatóak az elkövetkezendő események is. Az időjárás-jelentéshez hasonlítják a módszert: sohasem tökéletes, de a véletlenszerű találgatásnál hatékonyabb.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
