Kína először dokkolt az űrben

Közel két nappal pályára állítása után a Sencsou-8 helyi idő szerint csütörtökre virradóra sikeresen összekapcsolódott a világűrben "várakozó" első kínai kísérleti űrállomásmodullal, a Tienkung-1-gyel. Az eseményt Pekingben újabb nagy lépésként értékelik Kína űrprogramjában, amelynek a mostani szakaszban az a célja, hogy 2020-ig űrállomást építsenek.

A sikeres manővert a kínai központi televízió élőben közvetítette, az irányító központból a legfelső politikai vezetés - a G20 franciaországi csúcstalálkozóján részt vevő Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnök kivételével - figyelemmel követte. Hu üzenetben gratulált a sikerhez. Az első kínai űrbeli dokkolást kommentáló hírekben kiemelik, hogy Kína - az Egyesült Államok és Oroszország után - a világ harmadik országa, amely elsajátította ezt a technikát. 

A Sencsou-8 fellövésének pillanatai

AP

A kelet-ázsiai ország immár rendelkezik azzal a tudással és felszereltséggel, amely szükséges egy űrállomás megépítéséhez, s ezzel megnyílik az út Kína előtt, hogy kiterjessze űrkutatási tevékenységét - állapítják meg a szakemberek.

A Hszinhua hírügynökség jegyzete szerint: ha a közeli jövőben nem is várható komoly gazdasági haszon az "emberes" űrprogramból, a tudomány és technológia terén elérhető eredmény, érték nem lebecsülendő. Az ország azt szeretné, ha saját űrállomása a 2020-ban "nyugállományba vonuló" Nemzetközi Űrállomás (ISS) helyére léphetne és teret biztosítana a nemzetközi űrkutatásnak.

A korábban közölt terveknek megfelelően a Sencsou-8 és a Tienkung-1 tizenkét napig együtt kering, majd egy újabb dokkolási kísérletet hajtanak végre. A program részeként 2012-ben két újabb űrhajó, a Tienkung-9 és 10 indul hasonló küldetéssel a világűrbe. Egyikük már biztosan legénységet is visz magával. Az űrhajósok - köztük két nő - kiképzése folyamatban van.