A közelmúltban jelentős felháborodást keltett, hogy egyes munkaadók állítólag elkérik jelentkezőik jelszavát, hogy azok közösségi oldalain "belső ellenőrzést" végezhessenek - olvasható az ELTE TÁTK hírlevelében. Ez a gyakorlat természetesen sérti az álláskeresők jogait, azt azonban bármely munkaadó nyugodt szívvel megteheti, hogy külső szemlélőként néz utána jelentkezője közösségi aktivitásának.

A CareerBuilder megbízásából készült vizsgálat szerint ezzel a lehetősséggel élnek is a munkaerő felvételt végző szakemberek. A 2300 HR-szakértő és felvételről döntő munkaadó 37 százaléka ellenőrzi, hogy az állásra pályázó mit oszt meg magáról a Facebook, a Twitter vagy más közösségi oldalon. Ez a szám lényegesen kevesebb, mint a munkaerőpiaci tanácsadással foglalkozó cég 2009-ben mért 50 százalékos aránya, de még mindig elég sok ahhoz, hogy óvatosságra intse az álláskeresőket.

Bár a 37 százalék is jelentős arány, ez a szám több is lehetne. A megkérdezettek 15 százaléka jelezte, hogy azért nem él ezzel a gyakorlattal, mert a vállalat kifejezetten tiltja a jelentkezők ellenőrzését. 11 százalék viszont hozzátette, eddig még nem élt a lehetősséggel a felvételi eljárás során, de tervezi azt.

A felmérés szerint az ellenőrzés során a munkaadók 65 százaléka arra kíváncsi, a jelentkező elég professzionális színben tünteti-e fel magát. 51 százalékuk így szeretné felmérni, a jelentkező habitusa illik-e a vállalati kultúrába, ugyanennyien szeretnének többet megtudni a pályázó egyéb kvalitásairól, míg 35 százalék arra kíváncsi mennyire sokoldalú az érintett. Alig 12 százalék jelezte, miszerint a közösségi jelenlét áttekintésével indokot keresnek arra, hogy a pályázót elutasíthassák.

A vizsgálatban résztvevők harmada elmondta, volt már rá példa, hogy épp a közösségi ellenőrzés miatt utasítottak el jelentkezőt. Minden második válaszadó szerint az elutasítás oka az volt, hogy a pályázó provokatív és helytelen fotókat osztott meg, és 45 százaléknak helytelenítette, hogy drog és alkoholfogyasztásra utaló bejegyzéseket találtak a jelentkező oldalán.

Az esetek 35 százalékában gyenge kommunikációs képességet véltek felfedezni, 33 százalékos arányban kiderült, hogy a pályázó előző munkaadóját online szidalmazta, míg 28 százalékos arányba nemre, etnikumra vagy vallásra vonatkozóan diszkriminatív megjegyzéseket találtak. A felmérés szerint az elutasított jelentkezők 22 százaléka esetében a közösségi oldalon megadott adatok alapján derült ki, hogy önéletrajzában valótlant állított képesítéseiről.

Az érem másik oldala ugyanakkor, hogy a munkaadók 29 százaléka állította, olyan adatokat talált a pályázó közösségi oldalán, amelynek köszönhetően a felvétel mellett döntött. 58 százalék szimpatikusnak, 55 százalék szakmai szempontból megfelelőnek, 54 százalék megfelelő kvalitásokkal rendelkezőnek találta a jelentkezőt. 51 százalék az online megosztott adatok alapján az álláskereső sokoldalúságát, 49 százalék kommunikációs képességeit, 44 százalék pedig kreativitását értékelte.

A CareerBuilder szerint a felmérés eredményei arra híják fel a figyelmet, hogy a publikusan megosztott adatok könnyedén bárki, akár a leendő munkaadó által is megtalálhatók az interneten.

A cég szerint érthető, hogy a munkaadók a lehető legtöbb módon próbálnak meggyőződni a jelentkező alkalmasságáról, de épp ezért fontos, hogy a jelentkező is lássa, a meggondolatlan megosztások, illetve a megosztási beállítások ellenőrzésének elhanyagolása, akár elhelyezkedési esélyeit is ronthatják.