A felperes sanghaji filmstúdió, amely kasszasikereket hozó animációs filmek készítésére szakosodott, azzal vádolja az Apple pekingi leányvállalatát, hogy megsértette a szerzői jogokat, s engedély nélkül tette lehetővé filmjeinek letöltését. A stúdió, amelynek állítása szerint az Apple Store-ban 110 alkotását árulta, kártérítést követel.

Tavaly szeptemberben a mostani eljárásban is érintett fővárosi bíróság 520 ezer jüan, csaknem 20 millió forint kártérítés megfizetésre kötelezte az Apple-t, mert megállapodás nélkül tett elérhetővé olyan termékeket, amelyek jogtulajdonosa a China Encyclopedia Publishing volt.

A napokban Sanghajban is keresetet nyújtottak be az Apple ellen szabadalmi jogsértés miatt. A Zhizhen Network Technology (ZNT) vállalat ugyanis azt állítja, hogy az általa kifejlesztett és bejegyeztetett Siri beszédfelismerő keresőalkalmazást jogellenesen használja a cég iPhone készülékein.

Ezzel egy időben a kínai minőségfelügyeleti és ellenőrző főhatóság csütörtökön bejelentette, hogy az Apple garanciális szolgáltatásai ellentétesek az ország jogszabályaival, ezért azok módosítására hívott fel, az illetékes hatóságokat pedig eljárásra kötelezte.

Ozytive

A kínai médiában az Apple a kínai központi televízió (CCTV) március közepén, a fogyasztók világnapja alkalmából sugárzott műsora óta megkülönböztetett figyelemben részesül. A riport arra világított rá, hogy az amerikai vállalat kettős mércét használ, Kínában nyújtott garanciális szolgáltatása nincs összhangban a világ fejlett országaiban alkalmazott elvekkel, illetve a vonatkozó kínai szabályokkal.

A fő problémát a kritikusok abban látták, hogy az egyéves garanciális időszakban javított készülék garanciája nem hosszabbodik meg további egy évvel a javítás időpontjától, szemben a másutt alkalmazott gyakorlattal. Az is kiderült, hogy Kínában az elektronikai cikkekre, így például az Apple táblagépére két év garancia jár, de az amerikai cég csak egy évet ad.

A média által felkapott problémákra az Apple lényegében nem reagált, elhárította az újságírók érdeklődését és ezzel csak olajat öntött a tűzre. A sajtó, köztük a központi pártlap, a Zsenmin Zsipao arroganciával vádolta meg a vállalatot, s a héten négy kommentárt is szentelt a témának. A kínai főbb orgánumokban több mint ötven kritikus írás jelent meg, s az Apple hallgatását a cég legnagyobb helyi kommunikációs válságának tartják.

A nyugati sajtóban, miközben általában nem kérdőjelezik meg a kifogásokat, úgy vélik, tudatos hadjárat indult a Kínában amúgy igen közkedvelt termékeket értékesítő amerikai óriás ellen, s ennek legvalószínűbb okaként a kínai termékekkel és vállalatokkal szembeni méltánytalannak tartott külföldi megkülönböztetést sejtik.

Az Apple elleni fellépés jelensége mögött ugyanakkor más vélemények szerint a média öngerjesztő hatásáról és a kínai vásárlók, valamint újságírók érzékenységéről, továbbá a bel- és külföldi termékekkel szembeni minőségi kifogásoknak a korábbinál hangsúlyosabb kezeléséről van szó.