Ahogy a zeneipar kezdi ismét felfedezni a bakelitet, úgy éledt újra az elmúlt években a léghajózás iránti érdeklődés is. A régiesnek ható konstrukciónak még a XXI. században is lehetnek előnyei.
Száz éve még egyértelműnek gondolták, hogy katonai és polgári téren is a léghajók határozzák majd meg a XX. századi repülést. A hadszíntéren gigászi repülő fegyverként, a mindennapokban pedig hatalmas terhek szállítására és több tucat ember utaztatására alkalmas járműként gondoltak rájuk. Korabeli fejlettségüket jól tükrözi, hogy az első világháború idején ezek voltak a legmodernebb légi szerkezetek: a rögzített szárnyú repülőgépeknél magasabbra szálltak, messzebbre jutottak, és nagyobb tömeget is bírtak el. Néhány nagy visszhangot kiváltó, halálos áldozatokat követelő baleset – köztük a Hindenburg katasztrófája – és a második világháború által támasztott hadi igények elapadása után azonban a léghajózás hőskora gyorsan lezárult. A civil életben ugyan továbbra is megvolt – sőt egyre nőtt – az érdeklődés a repülés iránt, de a keresletet az időközben magasabb szintre fejlesztett, a léghajóknál több szempontból praktikusabb repülőgépekkel elégítették ki. Ezek ugyanis akkorra már a léghajóknál sokkal gyorsabb utas- és teherszállítást tettek lehetővé.
Az óriási ballonok azonban, bár jóval kisebb szereplőként, a repülés újkori történetének is részei maradtak. Bizonyos feladatokhoz és helyzetekben egyszerűen nem lehet kiváltani őket. A hosszú időn át a város fölött lebegő reklámfelirat cipelése sem éppen repülőgépnek való feladat, de a gigantikus ballonnal szerelt légi járműveket és a reményt sokkal inkább a hadászati igények tartották életben. Komoly előnyük ugyanis, hogy nem igényelnek kifutópályát, így segítségükkel a katonai teherszállítás olyan célállomásokra is megoldható, amelyek repülőgépek fogadására nem alkalmasak.
A léghajózás ügyét újra a napi témák közé emelő, idén augusztusban, Airlander 10 néven először levegőbe emelkedett léghajót is katonai célra kezdték fejleszteni. A brit Hybrid Air Vehicles (HAV) által gyártott gépet eredetileg olyan afganisztáni őrszemnek szánták, amely három héten át is a levegőben képes maradni. Feladata a hírszerzés, a megfigyelés, a cél azonosítása és a felderítés lett volna. A gép HAV 304 néven szállt fel először, de a 2012-es tesztrepülését követő évben az amerikai hadsereg lezárta a fejlesztésére és bevetésére létrehozott programot. A léghajót még 2013-ban visszavásárolta a gyártó, és azóta kereskedelmi célú használatra alakították át a járművet, mellyel a sétarepülések mellett hasznos teher fuvarozását is tervezik.
A hetekben zajló tesztrepülések – és egy, a gondola sérülésével járó apró baleset – után az Airlander 2018-ban állhat kereskedelmi forgalomba, de a HAV-nál 2021-ben már évi tíz új léghajó legyártását tervezik. Éppen ebben az időkeretben gondolkozik az amerikai Lockheed Martin is, ahol Hybrid Enterprises néven külön egységet is létrehoztak a léghajók értékesítésére. A gyártói tervek szerint a 10, 23, illetve hamarosan akár 50 tonna megmozgatására is alkalmas járművek a teherszállítás és a turizmus mellett repülő kórházként is használhatók lesznek – nagyjából ugyanúgy, ahogyan száz évvel ezelőtt is képzelték.
Az újjáélesztési tervekbe azonban egy új szereplő is beleszólhat. Néhány négyzetméternyi területet igénylő fel- és leszállásra, egy helyben történő, csendes lebegésre, viszonylag kis fogyasztás mellett ugyanis hamarosan nem csak ezek a légi járművek lesznek képesek. A hadi fejlesztések között már most találni olyan technológiát, amellyel a (napelemmel felszerelt) drónok a katonai megfigyelés és a civil kutatás-mentés műfajában már néhány éven belül jobbnak bizonyulhatnak a léghajóknál. Sebesség és irányíthatóság terén is gyorsan lekörözhetik az óriásokat. Ráadásul katonai felhasználás esetén óriási előnyük, hogy kisebb méretben is készíthetők, és valamivel nagyobb biztonságot élvezhetnek a légvédelemmel szemben. A teherszállításban viszont igen jó esélyei lehetnek az újjáélesztett műfajnak: a léghajók a földi szállítástól eltérően nem igényelnek úthálózatot, az autóknál és az óceánjáróknál gyorsabbak, a repülőgépeknél pedig jóval kevesebb üzemanyagot fogyasztanak. Ez utóbbiból következően a károsanyag-kibocsátásuk is alacsonyabb.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Sokat köszönhet az Ozempic és a Wegovy Hollywoodnak, ott derült ki, hogy radikálisan le lehet fogyni a szemaglutid alapú gyógyszerekkel – de a függőségekre gyakorolt jótékony hatása is a sztárok által bukott ki. Rengeteg kutatás indult, hogy kiderüljön, miért válnak be számos betegség ellen a cukorbetegségre kifejlesztett gyógyszerek.
Húszévnyi lefelé nivellálás után érkeztünk meg ide, Szentkirályi Alexandra csomagtartós videójához. Vélemény.
Igyekeznek javítani a munkaerő-hatékonyságon.
A lap szerint a Fideszen belül is törésvonalakat okoz az egyre szélsőségesebb kormányzás.
Justin McKenzie Smith korábban grúziai nagykövetként is szolgált.
