szerző:
László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mindössze három betűből áll a legújabb tévés rövidítés, de a mögöttes technológia sokkal több pozitívummal kecsegtet, mint amennyi haszna a 3D-nek és az ívelt készülékeknek valaha összesen volt és lesz.

Fogyasztói társadalomban élünk, ennek megfelelően a tévégyártók arra hajtanak, hogy legalább néhány évente új televíziós készülék vásárlására vegyenek rá bennünket. Teszik mindezt akár a sokat rebesgetett “tervezett elavulással” (ami szerint a készülékeket már eleve úgy gyártják, hogy pár év múlva elromoljanak), akár azzal, hogy új technikai varázsszavakkal bombáznak bennünket. Nem is olyan rég váltott az iparág HD-ről Full HD-re, illetve az elavult háttérvilágításról LED-es LCD-re; aztán jött az azóta már haldokló 3D; az egyre jobban előretörő Ultra HD felbontás; az okos funkcionalitás; a kisebb kitérőnek tekinthető ívelt kialakítás; és akkor a valóban szuperfeketét biztosító, kontrasztos OLED technológiáról még nem is beszéltünk. Az ember csak úgy kapkodja a fejét, erre most itt egy még újabb tévés rövidítés, a HDR, melyet az alábbiakban tárgyalunk ki alaposan.

Valahonnan ismerős

A HDR (High Dynamic Range) betűszó a hagyományos és mobilfotózásból sokaknak ismerős lehet. Amikor bekapcsoljuk ezt a funkciót, akkor a készülékünk több, jellemzően három felvételt készít egymás után, és ezekből az alul-, korrektül- és felülexponált fotókból fésül össze egy nagy dinamikatartományú képet. Az ilyen fotókon a legsötétebb részek éppúgy részleteiben kivehetők, mint ahogy a legnagyobb fényerejű szekciók, a végeredmény egy látványos kép. (Aminek persze, ha nem vigyázunk, sokszor már természetellenes színvilága lehet.) Ehhez hasonló technológiát vetnek most be a tévégyártók is, de úgy, hogy az ne természetellenes, hanem épp ellenkezőleg, nagyon is természetesnek ható legyen. Nem titkoltan az a cél, hogy ha ránézünk a tévére, kis túlzással olyan érzésünk legyen, mintha egy nagyon tiszta ablakon pillantanánk ki a nappaliból a nagyvilágba.

©

Tágra nyílt szemekkel

A jelenleg széles körben használatos "régi" tévék immár több évtizedes BT.709 színtere az emberi szem által érzékelhető színárnyalatoknak mindössze 35 százalékát fedi le. Ehhez képest az újabb készülékek már könnyen megfelelhetnek a szemünk képességeit 54 százalékban kihasználó DCI P3 szabványnak, sőt egyes gyártók még az ennél is komolyabb, az emberi szemet színek tekintetében 76 százalékban kiszolgáló BT.2020 szabvány teljesítését is célkeresztbe vették.

A 8 helyett 10 bites alapszínenkénti színmélységnek köszönhetően a HDR tévék már nem 16,7 millió, hanem akár 1 milliárdnál több színárnyalatot is képesek megjeleníteni, ami 60x-os különbség. Emiatt élettel telibb színeket, finomabb színátmeneteket kapunk, de legalább ilyen fontos, hogy a kép még a legsötétebb és legvilágosabb területein is sok olyan apró részletet tartalmazhat, amelyeket eddig mindig elbuktunk. Ugyancsak pozitívum, hogy az új készülékek a korábbi 100-400 nit helyett akár 800-1000 nites maximális fényerőre képesek.

©

12 éves technológia, 1-2 hónapja megfizethető

A világ első HDR kijelzőjét 2005-ben mutatta be a Brightside, mely céget aztán 2007-ben gyorsan fel is vásárolt a Dolby, és egészen 2014-ig kivárt (gőzerővel fejlesztett) saját tévés HDR szabványa, a Dolby Vision bejelentésével. A kereskedelmi forgalomban 2015-ben bukkantak fel az első HDR-képes televíziós készülékek, melyek tipikusan drága, csúcskategóriás modellek voltak.

Az utóbbi hónapokban azonban a megfizethető kategóriákba is leszivárgott a technológia. Olyannyira, hogy ma már akár 140 ezer forint ellenében is vásárolhatunk 43 colos képátlójú, Ultra HD felbontású HDR okostévét. De hogy a dolgunk ne legyen túl egyszerű, a gyártók többféle tálcán kínálják számunkra a legfrissebb digitális finomságot.

Alaptechnológia

A boltokat jelenleg a LED háttérvilágítású LCD tévék uralják, de egyre inkább feljövőben vannak az elmúlt években sokkal elérhetőbb árúvá vált OLED modellek, és a HDR mindkét táborban ki van pipálva. A LED-es LCD-k előnye a nagyobb fényerő, azonban a drágább OLED-ek mindent lesöpörnek az asztalról a lényegében végtelen kontrasztarányukkal, ami remekül megágyazott a HDR-nek. Az OLED tévékben nincs háttérvilágítás, ezeken ugyanis a képpontokat egyesével lehet vezérelni, hogy világítsanak, vagy ne világítsanak. Ha a pénztárcánk megengedi, akkor jelenleg egy Ultra HD OLED HDR tévével járhatunk a legjobban, az a legjobb és leginkább jövőálló.

HDR10, Dolby Vision és HLG

HDR szabványból sajnos nem egy, hanem kapásból három létezik. Ezek közül jelenleg a nyílt HDR10 a legszélesebb körben használt: ezzel kompatibilisek az UHD Blu-ray-lemezek és -lejátszók, az Xbox One S és PlayStation 4 Pro játékgépek, illetve a legtöbb Samsung, Panasonic és Sony tévé.

©

A 10 bites szabvány hátránya, hogy nem dinamikus, hanem statikus metaadattal rendelkezik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy HDR10 film a legelején egyetlen szín- és fényerő beállítási értéket közöl a tévénkkel, és így fut le utána az egész mozi. Ezzel szemben a fentebb már említett Dolby Vision képes a dinamikus metaadat-kezelésre, vagyis minden egyes képkocka azzal a(z adott esetben más-más) színvilággal és fényerővel látható, amelyet a film rendezője eredetileg szeretett volna. A 12 bites Dolby-okosságnak 1 helyett már 68 milliárd színárnyalata van, elvileg elérhető maximális fényereje pedig a HDR10-zel szemben nem 4000, hanem 10000 nit.

A Dolby Vision tehát mindenképp időtállóbb, mint a HDR10, csak éppen jelenleg minimális a támogatottsága, ami többek közt annak is betudható, hogy a használatáért fizetendő licencdíj sok iparági szereplőnek nem tetszik. Eddig csak az LG legdrágább tévéi tudták a Dolby Visiont, mely idén az olcsóbb LG tévékbe és a koreai cég UHD Blu-ray-lejátszójába is megérkezik, ezen kívül pedig a Sony és a Philips is kezd érdeklődést mutatni iránta. Nem mellesleg a Google-féle Chromecast Ultra tévéokosító is támogatja a Dolby-féle szabványt.

Chromecast Ultra
©

A harmadik szereplő a jelenleg még csak tesztelés alatt álló HLG (Hybrid Log Gamma): ezt a BBC és az NHK által fejlesztett, HDMI 2.0b kompatibilis újdonságot kifejezetten műsorszórásra optimalizálják, és tudását tekintve valahol a HDR10 és a Dolby Vision között helyezkedik el.

Tartalmi kérdés

Ahhoz, hogy tökéletes HDR tévés élményben legyen részünk, az adott mozgókép készítése során HDR kamerákat kell használni, és természetesen a terjesztés során is minden eszköznek HDR kompatibilisnek kell lennie. Ez a szolgáltatók részéről nagyobb sávszélességet igényel, az adattárolókon pedig az eddigieknél több helyet foglalnak az új tartalmak. Az eddig megjelent néhány UHD BD film HDR kompatibilis és nemrégiben a YouTube is nyitott az új technológia irányában, csakúgy, mint a legnagyobb fizetős streaming szolgáltatók. Az Amazon Prime és a Netflix kínálatában HDR10 és Dolby Vision tartalmak egyaránt elérhetők, mely 4K anyagok megtekintéséhez minimum 25 Mbit/s-os internetkapcsolat szükséges. A szolgáltatók közlése szerint a HDR átlagosan 2,5 Mbit/s extra sávszélességet követel magának.

©

A tévés és mozis tartalmak mellett szépen lassan a játékok is kezdik kiaknázni a HDR-ben rejlő lehetőségeket, Xbox-fronton elsőként a Forza Horizon 3 és a Gear of War 4 támogatja a HDR-t és a PlayStation-tulajok sem lesznek elhanyagolva e tekintetben. A mozgolódás tehát egyre komolyabb, azonban ennek ellenére elmondható, hogy így 2017 elején még igen kevés a valódi HDR tartalom.

Az adott tévéken természetesen lehetőség van a normál filmek HDR-es konverziójára, ez azonban körülbelül csak annyit ér, mint a Full HD tartalmak Ultra HD-be történő felkonvertálása. Az okostelefonok közül egyébként a tavaly nyár végén kijött Samsung Galaxy Note7 volt a világ első Mobile HDR-képes eszköze, de hát ebből készülékből sajnos szó szerint füstbe ment terv lett.

Mire figyeljünk?

Amennyiben HDR-rel tutira felvértezett tévét szeretnénk vásárolni, akkor az elektronikai kereskedésekben érdemes az Ultra HD Premium logót keresnünk, ez ugyanis garanciát jelent a nagy dinamikatartomány támogatására. Ezek a termékek minimum 3840x2160 pixeles felbontásúak, 10 bites színmélységűek, az emberi szem által látott színpaletta legalább 50 százalékát lefedik, a maximális fényerejűk 500 vagy 1000 nit, még pedig 0,0005, illetve 0,05 nites minimális fényerő mellett. Ezen kívül van rajtuk a HDR jel átviteléhez szükséges HDMI 2.0a csatlakozó aljzat is, melynek meglétére egy esetleges high-end médialejátszó vásárlásakor is érdemes odafigyelni.

Mi lesz ebből?

Egészen biztosak vagyunk abban, hogy televízió fronton a HDR nem jut majd a 3D sorsára, többek közt már csak azért sem, mert kézzel fogható, pontosabban szemmel látható előnyeinek kiaknázáshoz nincs szükség semmilyen speciális kiegészítőre (pl. szemüvegre). A 4K felbontással kombinált HDR technológia soha nem látott képminőséget hoz a nappalinkba – de arra persze még várhatunk néhány évet, hogy a Barátok közt aktuális üdvöskéi ilyen minőségben jussanak el hozzánk.

A jövőt illetően pedig elég csak annyit megjegyeznünk, hogy a nemrégiben előzetesen felvázolt HDMI 2.1 szabvány 68 milliárd helyett 281 billió színárnyalatot és 8K HDR támogatást hoz magával, várhatóan már 2018-ban. Ezen lehetőségek szükségességének megítélését azonban már olvasóinkra bízzuk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!