A karbonlábnyom azt mutatja, hogy a termék életciklusa során mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a levegőben. A Food Research International szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek úgy becsülték, hogy az Egyesült Királyság csokoládéipara évente 2,1 millió tonna üvegházhatású gázt bocsát ki. Ez egyenlő egy akkora nagyváros, mint a 290 ezres lakosú Belfast éves karbon-kibocsátásával. Azt is kimutatták, hogy egyetlen szelet csokoládé előállításához mintegy ezer liter vízre van szükség. A kutatók azt találták, hogy csokoládéhoz szükséges alapanyagoknak – köztük a tejpornak, a kakaószármazékoknak, a cukornak és a pálmaolajnak –, valamint a csomagolásnak van a legnagyobb környezeti hatása.

"Sokan szeretjük a csokoládét, de nem gyakran gondolunk arra, hogy mibe kerül az, hogy a kakaóbabból a boltokban kapható csokoládé legyen. A kakaó az Egyenlítő környékén, elsősorban Nyugat-Afrikában, Közép-és Dél-Amerikában terem, ezért nagy távolságot kell megtennie, még az előtt, hogy csokoládét készítsenek belőle az Egyesült Királyságban" – idézte Manchesteri Egyetem közleménye Adisa Azapagic professzort. A Nemzetközi Kakaó Szervezet adatai szerint 2016-ban az éves kakaótermelés 4,25 millió tonna volt. A csokoládéforgalmazás elérte a több mint 101 milliárd dollárt, a globális fogyasztás 45 százaléka Európára jut.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a tejcsokoládéhoz szükséges tej előállítása is fontos környezeti tényező. A tejtermelés sok energiát igénylő folyamat, és a tejet adó szarvasmarhák is jelentős üvegházhatású gázkibocsátók. Ez is jelentős mértékben növeli a csokoládé karbonlábnyomát.

"Nem azt akarjuk mondani, hogy az emberek hagyjanak fel a csokoládéfogyasztással. Tanulmányunk lényege, hogy növeljük a fogyasztók tudatosságát- Azt is reméljük, hogy munkánk segíti a csokoládéipart abban, hogy megbirkózzon a gyártási folyamat környezeti hatásaival és a lehető legfentarthatóbb termékké tegye a csokoládét" – hangoztatta Azapagic professzor.