Brutális bevétele lehetne a környezetvédelemnek abból, ha megadóztatnák a világ leggazdagabb 10 százalékát az általuk okozott környezeti terhelés miatt. De ez sem lenne csodafegyver.
Hozzászoktunk a karbonlábnyom-logikához, csakhogy az ökológiai válsághoz más megközelítés kell – véli Sipos Katalin, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium újdonsült helyettes államtitkára, aki az alábbi interjút még kinevezése előtt, a WWF Magyarország igazgatójaként adta a HVG-nek. Egyebek mellett arról kérdeztük, hogyan mérhetők az élő környezet hasznai úgy, hogy a cégek is el tudják számolni, amit érte tesznek?
A fast fashionhöz képest is elképesztő mennyiségű ruhát ontanak magukból a Temu vagy a Shein kereskedői, a fogyasztókat pedig az olcsóság miatt továbbra sem érdekli a környezet terhelése – mondja Csalár Bence divatszakértő.
Amikor egy webáruházból rendelt termék megérkezik, vagy egy bolt polcáról leveszünk valamit, ritkán gondolunk bele, mi mindennek kellett történnie, hogy az áru odajusson. A háttérben az intralogisztika dolgozik: az anyagmozgatás, a raktározás és gyártás közötti összehangolt logisztikai folyamatrendszer. Ez a szektor a gazdaság létfontosságú, de kevéssé ismert motorja, ami komoly hatással van a környezetünkre is. A terület egyik legfontosabb hazai szereplőjének, a Jungheinrichnek célja, hogy 2030-ra saját működése szén-dioxid-semleges legyen, 2050-re pedig teljes értéklánca elérje a nettó zéró kibocsátást.
Azzal már nagyjából tisztában vagyunk, hogy mennyire befolyásolhatják karbonlábnyomunkat közlekedési, hűtési, fűtési és fogyasztási szokásaink, viszont eddig kevés szó esett a digitális karbonlábnyomról. Pedig – mint Huszics György a Carbon.crane társalapítója és ügyvezetője, a zCast új adásának vendége mondja – hiába nincs mobilunknak kipufogója vagy kéménye, mégis kapcsolódik hozzá kibocsátás. De vajon mennyi?
A világ legnagyobb játékgyártója, a dán Lego eddig sikeresen alkalmazkodott a digitális világhoz, de még adós a zöldmegoldásokkal.
A bennünk élő Homo erectus hajt bele minket abba, hogy szükségleteinken felül együnk és vegyünk, mondja Forgács Attila pszichológus, akivel a fogyasztói társadalom és a túlfogyasztás pszichológiai hátterét keresve jutunk el oda, ahol a fenntarthatóság és a pszichológia összeér. Nem véletlenül most hoztuk ezt a témát, hiszen az évnek ebben a szakaszában a szokásoshoz képest is többet fogyasztunk a kelleténél. Merüljetek velünk a karácsonyi vásárok szubkortikális mélyére!
Az átalakuló építőiparban innovatív alapanyagoknak köszönhetően az építkezés gyorsabbá, olcsóbbá és fenntarthatóbbá válik. A mesterséges intelligencia a tervezést vezeti új utakra.
Egyre több befektető venné figyelembe a zöldszempontokat, ha kiismerné magát a különféle minősítések dzsungelében. Márpedig ez nem jár különösebb lemondással a hozam terén.
Dinamikusan csökkenti saját karbonlábnyomát a magyar jegybank, amely harmadszor publikálta klímakockázati jelentését. A készpénzellátásnál a folytatás a bankokon és a szállítócégeken múlik. Domokos László írása.
Közel egy átlagos magyar nő testsúlyával nőtt olvasóink karbonlábnyoma 2023 második felében, legalábbis ezt derül ki a karbonlábnyom-kalkulátorunkat ebben az időszakban kitöltők válaszaiból. A tavalyi első félévhez képest olvasóink valamennyivel többet repültek, magasabb hőfokot tartanak otthonaikban, de egy kicsivel többen használnak megújuló forrásokat otthonaik fűtéséhez. Ön mennyire alakította klímatudatosabban az életét az elmúlt évben?
Chris Martin szerint anyagilag megéri „környezettudatos” koncerteket csinálni.
A növekvő kávéfogyasztás és -termelés súlyos környezeti kárt okoz a Földön. Zöldebb módszerekkel a negyedére csökkenthető a kávézás karbonlábnyoma.
Napjaink egyik legfontosabb hívószava a fenntarthatóság, mely mögött azonban gyakran semmi valódi tartalom nem áll. Nem így az amerikai TIME magazin gyűjtésében szereplő megoldásoknál. A lap összeállította az év 200 legjobb találmányának listáját – a merítésből most azokat mutatjuk be, amelyek a fenntarthatóság terén kiemelkedők.
„Zöld honlap, zöld holnap” szlogennel indította útjára kezdeményezését a Neo Interactive. A digitális ügynökség által létrehozott oldalon bárki letesztelheti saját honlapjának szén-dioxid-kibocsátását.
Mibe fáj a klímának és közvetve az emberiségnek egy otthoni akvárium üzemeltetése? – tette fel a kérdést William Perry, a Cardiffi Egyetem egyik fiatal kutatója. Merthogy ennek a hobbinak is komoly hatása van a környezetre.
A home office a jelek szerint sok más mellett a környezetnek is jót tesz, egy friss tanulmány szerint ugyanis a kizárólag otthonról dolgozók karbonlábnyoma sokkal kisebb.
A debreceni országgyűlési képviselő egy helyi eseményen bocsátkozott elmélkedésbe az Unióról, a szén-dioxidról, a karbonlábnyomról és a sáskaevő brüsszeliekről.
Meghaladja a hazai átlagot annak a több mint 21 ezer embernek a karbonlábnyoma, akik kitöltötték a hvg.hu karbonlábnyom-kalkulátorát. Annak örülünk, hogy a kérdőívet ilyen sokan kitöltötték, az elért eredményre azonban nem vagyunk büszkék. A többség ugyan klímatudatosan igyekszik hűteni az otthonát, de talán túl sokan autóznak indokolatlanul, és esznek túl sokszor húst. Ön kiszámolta már a saját karbonlábnyomát? Bónusz karbonszegény tippekkel a most éppen enyhülő hőség elviseléséhez.
A HVG Hollandia budapesti Nagykövetsége Sustainable Tulip Award díjának médiapartnereként fontosnak tartja a fenntartható életmód térnyerését a mindennapokban. A program keretében a Nagykövetséggel közösen arra buzdítjuk olvasóinkat, hogy az alábbi kalkulátorral számolják ki karbonlábnyomukat, nézzék meg, mennyire "terheli meg" a Földet az életmódjuk. Javasoljuk, hogy az első eredmények ismeretében fontolják meg, min tudnak változtatni akár csak apró lépésekkel, majd a jövőben számoljanak ismét, és nézzék meg, mennyivel járultak hozzá a káros környezeti hatások csökkentéséhez.
