És nem is kis számban felbukkanó problémáról van szó: a Sophos kiberbiztonsági cég becslései szerint tavaly a Twitter-felhasználók összességének 15 százaléka ilyen bot volt, de a Facebookon is egyre gyakoribb a jelenség. Egyre gyakrabban merülhet tehát fel a kérdés: valódi ember ül-e a másik oldalon, vagy igazából robot működteti az adott felhasználói fiókot. A Sophos kiberbiztonsági cég szakértői szerint az alábbi öt pont megvizsgálásával jó eséllyel rájöhetünk, ha nem ember által kitett bejegyzéseket vagy üzeneteket látunk.

1. Minden fiók, ami az alapértelmezett rendszer által adott profilképet használja, és a felhasználóneve egy név, amelyet egy csomó random szám követ, az valószínűleg egy robot.
2. Még egy ránézésre eredetinek tűnő kép is félrevezető lehet. Sok robot közösségi médiából származó publikus profilokból szerez képeket, vagy akár stock fotókat használ fel ahhoz, hogy a profilképének autentikus jelleget adjon. Ha azt sejti, hogy egy profilkép nem eredeti, próbáljon meg egy Google képkeresést végezni ellenőrzésképpen. Esélyes, hogy a kép valaki máshoz tartozik, aki teljesen más névvel szerepel valahol.
3. A robotok által bevetett legújabb trükk a profilleírások generálása (a név alatt szereplő ismertető szöveg), amelyet véletlenszerűen kiválasztott főnevekből és jelzőkből állítanak össze, hogy a profil ettől kicsit hitelesebbnek tűnjön. Ha ez a leírás összefüggéstelennek és érthetetlennek tűnik (például a képen egy bikinis fiatal nő szerepel, miközben a szöveg szerint egy ötunokás, elkötelezett nagypapa), az bizony elég markáns figyelmeztetés.
4. A felhasználó értelmes módon kommunikál és értékelhető módon vesz részt a beszélgetésekben, vagy egyszerűen csak állításokat, hashtageket és hivatkozásokat tesz közzé anélkül, hogy bármilyen valós kapcsolatot létesítene a többi felhasználóval? Igen, a kifinomultabb robotok képesek valamiféle oda-vissza jellegű kommunikációra, de a legegyszerűbb változatok egydimenziós módon működnek és csak spamelnek – nem kell tőlük értékelhető választ várni kapcsolatteremtést követően.
5. Amennyiben egy fióknál azt állítják, hogy valamelyik befolyásosabb politikust vagy hírességet képviseli, érdemes ellenőrizni, hogy nem csak egy imposztorról van-e szó. Egy kék "hitelesített felhasználó" pipa található azoknál a Twitter- és Facebook-fiókoknál, amelyekről bebizonyították, hogy valóban annak a tulajdonában állnak, akit képviselnek. Azonban ez a jelzés nem szerepel szerepel minden hivatalos fióknál, ezért nem teljesen bolondbiztos. Mindenesetre amikor csak lehet, keresni kell a kék pipa jelzést.

A Sophos hozzáteszi, hogy érdemes a megérzéseinkben is bízni, ha úgy gondoljuk, hogy valami nem stimmel a felhasználó kapcsán, akivel kommunikálunk ez esetben, jelentsük a gyanús fiókot és robotot a közösségimédia-platform fenntartóinak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.