Új Mars-szondát indít az űrbe az amerikai űrkutatási hivata, az InSightot a tervek szerint szombaton lövi fel a NASA.
Hat évvel a legutóbbi marsi landolás után robotgeológust küld a NASA a vörös bolygóra, hogy az minden eddiginél mélyebbre ásson, és megmérje a planéta hőmérsékletét. Az InSight lesz az első, amely a "Mars-rengések" nyomába ered, valamint a bolygó "reflexeit", vagyis tengelye körüli imbolygását is megvizsgálja, hogy a csillagászok jobban megismerhessék a belső mag méretét és összetételét – közölte Bruce Banerdt, a NASA bolygókutató laboratóriumának vezető tudósa.
Az egymilliárd dolláros (262 milliárd forintos) amerikai-európai misszió elsőként készül a Mars belsejének kutatására, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány arról, hogy keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is. A Mars a Földnél kisebb és földtanilag kevésbé aktív, eredeti felépítését kevésbé rejtik el a gyakori lemezmozgások és más folyamatok, Banerdt szerint ezért a legkorábbi időszakok "ujjlenyomatait" is magán viseli.
Az űrszonda helyi idő szerint szombat hajnali 4:05-kor (magyar idő szerint 13:05-kor) startol a kaliforniai Vanderberg légi bázisról. Ez lesz a NASA első bolygóközi missziója, amely nem a floridai Cape Canaveralról indul. Az InSighttal együtt két pénztárcaméretű műhold is elstartol, ezek a felszállás után különválnak, és hat héten át kísérik az űrszondát a vörös bolygóig tartó útján. A két műhold azért készül az űrbe, hogy kipróbálják, lehet-e rajtuk keresztül kommunikálni az InSighttal.
Mars-misszió indítására csak kétévente, egy néhány hetes időszakban alkalmas a bolygók állása. Az InSight indulását eredetileg 2016 tavaszára tervezték, ám ezt a szeizmométer műszaki hibája miatt el kellett halasztani. A szondát és kísérőit már a kilövés helyére szállították, az utolsó simításokat végzik a beállításokon, erről videót is közölt a NASA.
A NASA és mások űrjárműveinek 40 százaléka hajtott végre sikeres landolást a Marson, a legelső 1976-ban, a legutóbbi 2012-ben, ekkor kezdte meg a Curiosity marsi munkáját. A bolygón magányosan ténfergő robot azóta minden évben születésnapi zenével köszönti fel magát, melyről itt láthat videót. A Curiositynek és a szintén a bolygón ténfergő Opportunitynek már csak néhány hónapot kell kibírniuk egyedül, az InSight a tervek szerint november 26-án landol a vörös bolygón.
Ha a leszállás sikerül, az InSight geofizikai obszervatóriumként kezd működni. Az év vége felé elindítja egy majdnem öt méter mély lyuk fúrását a bolygó talajába, ezt a HP3 (Heat Flow and Physical Properties Package) jelű, német-lengyel gyártmányú szonda végzi majd. Eközben egy mechanikus kar leválasztja a járműről és közvetlenül a talajra helyezi a rengéseket mérő, európai, főleg francia készítésű szeizmométert, amely a SEIS (Seismic Experiment for Interior Structure) nevet kapta. A 694 kilogrammos InSight a Phoenix és a Viking marsjárók mintájára épült háromlábú leszállóegység, nem közlekedik, stabilan egy helyben áll.
A tudósok kétévnyi munkát terveznek a vörös bolygón, ami egyetlen marsi évnek felel meg.
Ha kíváncsi a fejleményekre, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Hová tűnt a 45 éves múltra visszatekintő Magyar Formatervezési Díj, és mi lett a hazai innovációt bemutató magas színvonalú kiállítással? Amióta a Magyar Formatervezési Tanácsot a Jakab Zsófia vezette divatügynökség alá szervezte a kormány, a designból „kreatívipar” lett, és csak a nagyratörő víziók maradtak.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”
Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
„Bárhová megy is az ember, önmagától nem tud megszabadulni” – írja családja náci múltjáról szóló Drága bácsikám című könyvében az írónő, Hermann Göring családjának leszármazottja.
Wimbledon friss bajnoka nemcsak az edzésben, az étkezésben sem bízik semmit a véletlenre.
