A negyedik legmelegebb év lehet az idei a Földön a rendszeres időjárási mérések kezdete óta – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely szerint egyre erősebben érezni a globális felmelegedés hatásait.
A WMO rámutatott, hogy a 19. század közepe óta az elmúlt négy évben mérték a négy legmagasabb éves átlaghőmérsékletet. Az eddigi 20 legforróbb évet az elmúlt 22 évben mérték. A század végére a 3-5 Celsius-fokot is elérheti a globális átlaghőmérséklet emelkedése, jelentősen meghaladva a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megfogalmazott 2 Celsius-fokos maximumot – állt a szervezet szokásos évi klímajelentésében.
Petteri Taalas, a WMO főtitkára aláhúzta, hogy a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja ismét rekordszinten mozog. "Ha kitermeljük az összes ismert fosszilis energiaforrást, akkor a hőmérséklet-emelkedés még drasztikusabb lesz" – tette hozzá a főtitkár.
A 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezmény célkitűzése, hogy a Föld felmelegedését az iparosodás előtti korszakhoz képest legfeljebb 2, de lehetőség szerint 1,5 Celsius-fokban korlátozzák. A szakemberek szerint a szélsőséges időjárási viszonyok, a tengerszint-emelkedés, az állat- és növényfajok kipusztulásának megakadályozása érdekében kulcsfontosságú, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2 fokot, amihez radikálisan csökkenteni kell a globális felmelegedésért elsődlegesen felelős fosszilis tüzelőanyagok használatát.
A század végére vonatkozó előrejelzésekkel kapcsolatban Taalas elmondta, hogy amennyiben az összes érintett ország teljesíti az egyezményben foglaltakat, akkor sikerülhet 3 Celsius-fokban maximalizálni az emelkedést, ami még így is természeti katasztrófák sorozatához vezethet és jelentős terheket róhat a mezőgazdaságra.
A főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az emberiség már minden olyan gazdasági és technológiai eszközzel rendelkezik, amely lehetővé tenné a felmelegedés 1,5 Celsius-fokban való maximalizálását.
A közeljövőre vonatkozóan a WMO rámutatott, hogy 75-80 százalék az esély rá, hogy a következő három hónapban visszatér az El Niño légköri jelenség. A Csendes-óceán Egyenlítőhöz közeli területeinek erős felmelegedésével járó éghajlati jelenség a világ számos területén erőteljesen befolyásolja az időjárást, szerepet játszik a heves esőzések, áradások és aszályok kialakulásában, hatással van a globális átlaghőmérsékletre is.
Az El Niño gyakran közrejátszik a világ déli és keleti szárazföldi területeit (Ausztráliát, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket, Malajziát és a Csendes-óceán középső részén fekvő szigeteket) sújtó forró és száraz időjárás kialakulásában, emellett enyhébb teleket eredményez Északnyugat-Kanadában és Alaszkában. Az El Nino hatására csökken az erdők szén-dioxid-elnyelő képessége is.
Vasárnap kezdődik az ENSZ 24. Klímakonferenciája (COP24) a lengyelországi Katowicében. A december 14-ig tartó tanácskozás résztvevői a párizsi klímaegyezmény céljainak eléréséhez szükséges "szabálykönyvet" akarják megalkotni. Az eseményen David Attenborough egy fontos beszéd elmondására készül.
A klímaváltozás miatt régóta kongatják már a vészharangot a szakemberek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) által közreadott legfrissebb jelentése szerint az emberiségnek alig 10 éve maradt, arra, hogy csökkentse a légkörben a szén-dioxid mennyiségét. A klímaváltozás ráadásul a kihalási dominóeffektust is beindíthatja, amely végső soron a földi élet megsemmisüléséhez vezet.
Amazónia esőerdeiben már változásnak indult a fafajok összetétele, de a probléma a hidegebb helyekre, így például Svájcra is hatással van: a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) szakemberei korábban arra figyelmeztettek, a globális felmelegedés hatására a jövőben kevesebb hó fog esni Svájc területén, és hevesebb esőzések fogják sújtani. Pedig a változáshoz nincs szükség csodára, elég lenne ezt a 10, viszonylag egyszerű dolgot betartani.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
