Ma nem újdonság, hogy terjed a fitneszmánia, mind többen kívánják egészségtudatosan élni mindennapjaikat. Az már inkább, hogy közben változnak a szokások: egyre kevesebben gyúrnak például kizárólag egy-egy izomcsoportra, inkább a teljes testet megmozgató és fejlesztő, a saját testsúllyal operáló gyakorlatok jönnek divatba.
És miután mindenki időhiányban szenved, az edzésformák nemcsak tartalmilag alakulnak át, hanem egyre fontosabbá válik az időtényező is. A tréningek felgyorsulnak, hódít a heti két-három alkalommal mindössze 15–20 percet igénylő „gyors fitnesz”, s az is elképzelhető, hogy sikerül ugyanolyan hasznos tartalommal további perceket lefaragni az edzések idejéből. Korábban az efféle rövidített tréning aligha volt elképzelhető, kiderült azonban, hogy ugyanolyan hatás érhető el vele, mint amit egy többórás kerékpározás vagy kocogás, illetve futás képes nyújtani. A funkcionális edzések nemcsak az izomerőt, hanem a koordinációt és a kitartást is javítják.
Az okostelefonokhoz kapcsolható nagy kijelzős vagy a karóraként használatos, többek között a pulzus mérésére is alkalmas edzéssegítő „aktivitásmérők” már most is lényegében személyi edzőként szolgálnak. A különféle edzés- vagy éppen állapotfelmérő programok ingyen elérhetők. A Freeletics és a hozzá hasonló online fitneszstúdiók az edzésgyakorlatok mellett táplálkozási tanácsokat is adnak, de még fontosabb, hogy egyénre szabott edzésterveket is összeállítanak.
A közeljövőben általánossá válhat, hogy a felhasználó megadja az edzés célját és a maga biometrikus adatait, amelyeket a program összevet más felhasználók milliónyi adatával, és ezekből egy automatikus algoritmus elkészít számára egy optimális, hétről hétre jól használható edzésprogramot.
A szakemberek szerint a javasolt ideális lépésszám napi 10 ezer. A statisztikák szerint azonban a legtöbb ember nagy átlagban alig éri el a 3 ezret. Elgondolkodtató adat továbbá, hogy amerikai felmérések szerint, miközben az USA lakosságának mintegy húsz százaléka tagja valamilyen fitneszklubnak, közülük csupán 18 százalékról mondható el, hogy rendszeresen látogatja is az adott konditermet.
Bár mostanában trendinek mondható az outdoor tréning, a szabadtéri streetedzés, az irányzatok gyorsan változnak, és nehéz megjósolni, hogy 2030-ig mi marad meg ezekből, illetve milyen trendek lépnek majd a mostaniak helyébe. Az mindenesetre látszik, hogy egyre több helyen lehet virtuális videóedzéseket végezni. Itt a terem közepén elhelyezett vásznon futurisztikus tájak varázsolják el a csoportos teremkerékpár-edzések résztvevőit, akiket videós instruktorszövegek invitálnak különleges utazásokra.
Vannak, akik azt jósolják, hogy már a közeli jövőben feltűnhetnek a színen az emberarcú robotedzők is. Egyelőre a valós személyi edzőknek is van létjogosultságuk, akik közül egyre többet lehet majd házhoz hívni, hogy a sportolni vágyók otthonában segítsék az edzéseket.
Sokan mindebben az elmagányosodó világot látják. Még abban is, hogy edzés közben sokan fülhallgatójukon zenét hallgatnak, és amikor rövid időre megpihennek, akkor sem kezdenek beszélgetni másokkal, hanem egyből nyomogatni kezdik a „kütyüket”, azt gondolva, hogy egy-egy szmájlival mindent elintézhetnek.
Közben körvonalazódnak a legújabb városi fitneszőrület jelei is. Egyre többen próbálkoznak a beltéri falmászással (indoor-climbing), amelynek terjedését némelyek máris a jóga gyors térhódításához hasonlítják. Ráadásul azt is előrevetítik, hogy ez a különös szenvedély 2030-ra olimpiai sportággá is izmosodhat, mint történt ez nem is olyan régen például a curlinggel. De vadonatúj extrém sport a „slacklining”, a kifeszített, de rugalmas nejlon- vagy poliészter köteleken történő, sajátos képességeket igénylő egyensúlyozás művészete is, amelynek kifundálói ugyancsak azt remélik, hogy a jövőben tömegeket nyerhet meg magának.
A cikk a HVG 2018/28. számában jelent meg.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
15 hónap alatt sajátította el a szakmát.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
A Michelin-csillag után egy újabb elismerést sepert be az Őrségben található Pajta.
2023-ban még 4,1 milliárdot termelt az állami támogatásokkal kitömött lánc.
Gyűlöletkeltésre hivatkoznak.
Új helyzet van.
