Nem tudunk pontos dátumot mondani, de a Pireneusok gleccserei halálra vannak ítélve”
– idézte Pierre René gleccserkutatót az AFP.
A szakember és kollégái a Spanyolország és Franciaország között húzódó magashegység francia oldalán lévő 15 gleccserből kilencet tanulmányoztak az elmúlt 18 évben, és eredményeik alapján úgy becsülik, hogy a térség jégárjai a következő harminc évben, 2050-ig bezárólag eltűnnek.
Az ENSZ szerint az elmúlt tíz év volt a bolygó eddigi legmelegebb évtizede a hivatalos mérések megkezdése óta. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az üvegházhatású gázok folyamatos kibocsátása nyomán várhatóan tovább nő a globális átlaghőmérséklet, a jégmezők visszahúzódását, a globális tengerszint emelkedését és a szélsőséges időjárási jelenségek megszaporodását eredményezve.
A mutatók szerint 2019 volt a második legmelegebb év az időjárási feljegyzések kezdete óta. A tavalyinál melegebb globális átlaghőmérsékletet csupán 2016-ban jegyeztek fel.
A Pireneusok gleccserein végzett vizsgálatok – jégmagminta-vételek, GPS-es nyomkövetés –, ugyanabba az irányba mutatnak, mint amit már az Alpok és más magashegységek gleccsereinél észleltek a kutatók: a melegebb és szárazabb telek nyomán a mozgó jégtakarók menthetetlenül zsugorodnak és vékonyodnak.
Temetési menettel búcsúztatták Svájcban a klímaváltozás miatt eltűnt gleccsert
A Svájc északkeleti részén elterülő Pizol-hegy gleccsere az elmúlt években annyit zsugorodott, hogy idén lehetett utoljára megmérni kiterjedését. Hétvégén elbúcsúztatták.
A René és kollégái által tanulmányozott kilenc gleccser felszínének területe a XIX. század közepén még 450 hektár volt, mostanra azonban csupán 79 hektárt fednek le. A pusztulásuk üteme folyamatosan gyorsul: 17 évvel ezelőtt még 140 hektár volt.
A kilenc gleccser 2002 óta évente 3,6 hektárral zsugorodik. Ez alól a 2019-es év sem volt kivétel: a kilencből öt gleccser alja átlagosan 8,1 méterrel húzódott vissza a múlt nyáron, míg az előző években az átlag még csak 7,9 méter volt.
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy
a gleccserek eltűnése a magaslati ökoszisztémákra és biológiai sokféleségre is hatással lesz, olyan következményeket előidézve, amelyek jócskán túlnyúlnak a hegyvidéki területeken.
Ahogy a hőmérséklet emelkedik és egyre több területről tűnik el a jég a gleccserek visszahúzódása miatt, a vidék sokkal inkább ki lesz téve az olyan növény- és állatfajok betelepedésének, amelyek jelenleg csak a lentebb fekvő területeken tudnak boldogulni.
Egy 2018-as jelentés szerint a Pireneusok maximális átlaghőmérséklete 1,4-3,3 Celsius-fokkal nőhet a század közepéig. Mindez megpecsételheti a térség több tucatnyi síparadicsomának sorsát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.
