Az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának tagjai szerint mind a négy cég ártalmas vállalatpolitikát folytat a fogyasztókra nézve. A négy vezető a maga igazát hangsúlyozta.
Az amerikai törvényhozók úgy gondolják, hogy túl nagy a hatalomra és befolyásra tett szert a négy legnagyobb amerikai internetes cég – az Amazon, az Apple, az Alphabet és a Facebook –, legalábbis több amerikai törvényhozó osztotta ezt a vélelményt a vállalatvezetők szerdai képviselőházi meghallgatásán.
Jeff Bezos, az Amazon, Tim Cook, az Apple, Sundai Pichar, az Alphabet – a Google leányvállalata –, illetve Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője telekonferencián válaszolt szerdán azokra a kérdésekre, amelyeket a képviselőház igazságügyi bizottságának politikusai vetettek fel. A meghallgatás meghirdetett témája a négy óriásvállalat „uralkodó helyzetének megvitatása” volt.
A négy vállalati vezetőnek azzal a váddal kellett szembenéznie, hogy cégeik tisztességtelen versenypolitikát folytatnak, túl nagy a hatalmuk és a befolyásuk, és ez nemcsak a potenciális vetélytársaknak, hanem a fogyasztóknak is árt.
A négy vezető a maga igazát hangsúlyozta. Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy cége büszke amerikai vállalkozás, Tim Cook, az Apple vezérigazgatója azt hangoztatta, hogy az okostelefonokat is gyártó vállalat egyetlen piacon sem élvez egyeduralkodó helyzetet, az Amazon alapítója, Jeff Bezos pedig az élettörténetét és az alapvető vállalati filozófiáját mutatta be.
A képviselők a cégek középszintű vezetőitől és a versenytársaktól beszerzett belső levelezésekre és más, több mint egymillió dokumentumra hivatkozva azt állították, hogy mind a négy cég ártalmas vállalatpolitikát folytat a fogyasztókra nézve. David Cicilline demokrata párti képviselő, az igazságügyi bizottság trösztellenes albizottságának elnöke szerint az általuk alkalmazott gyakorlat sok esetben az amerikai gazdaság egészére káros. A Rhode Island-i politikus hangsúlyozta: ez a négy vállalat vállalkozásokat bátortalanít el, munkahelyeket tesz tönkre, árakat emel, és ront a minőségen.
Egyszóval: túl sok hatalmuk van”
– szögezte le.
Az Amazon esetében a törvényhozók különösen kifogásolták a harmadik féltől származó áruk internetes forgalmazásának körülményeit. Megállapították: a harmadik féllel „rosszul bánnak, kihasználják és félresöprik”.
Erre reagálva Bezos csak annyit mondott: nem tudja garantálni, hogy az Amazon alkalmanként nem sértett törvényt.
Jim Jordan ohiói republikánus képviselő elsősorban azt kifogásolta, hogy a Google vagy a Facebook szerinte hátrányosan megkülönbözteti a konzervatív tartalmakat, és cenzúrázza a jobboldali álláspontokat.
Sem a képviselőházi bizottságnak, sem az albizottságnak nincs hatásköre ahhoz, hogy intézkedéseket foganatosíttasson a négy nagy tech-vállalat ellen, de javaslatot tehetnek változtatásokra a sokak által elavultnak ítélt trösztellenes törvényben.
Donald Trump amerikai elnök a Twitteren jelezte, hogy figyelemmel kíséri a meghallgatást. „Ha a kongresszus nem kényszeríti rá a tisztességes magatartásra a nagy tech-vállalatokat, amit nekik már évekkel ezelőtt meg kellett volna tenniük, akkor majd én fogok gondoskodni erről elnöki rendelettel” – írta az elnök.
If Congress doesn’t bring fairness to Big Tech, which they should have done years ago, I will do it myself with Executive Orders. In Washington, it has been ALL TALK and NO ACTION for years, and the people of our Country are sick and tired of it!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) July 29, 2020
Az igazságügyi minisztérium már korábban is sürgette a kongresszust, hogy szorítsa vissza az egyes online platformoknak – a Google-nak, a Twitternek és a Facebooknak – védelmet nyújtó jogi kereteket. A tárca olyan törvények eltörlését szorgalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy e platformok ne vállaljanak felelősséget a megjelentetett tartalmakért, illetve ne legyenek felelősségre vonhatóak értük.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Hosszú távon nem fenntartható az, hogy a bankok negatív kamatfelárral nyújtanak lakáshiteleket, az egyre kisebb önerő és az egyre nagyobb hitelek azonban nem jelentenek a korábbinál nagyobb kockázatot – véli Kói Tibor, a CIB Bank lakossági hiteltermékekért felelős munkatársa.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A képviselő szerint legalább 250 millió forintot érhet az ingatlan.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
