Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
A déli sark közelében lévő kráter a Hold és egy másik égitest összeütközése során keletkezett. Ez az égitest egyik leghidegebb területe, eddig csak a távolból figyelték meg – mondta Lori Glaze, a NASA bolygókutatási részlegének vezetője.
A szakértők remélik, hogy a Vipera megerősíti a közvetlenül a Hold felszíne alatt rejlő fagyott víz létezését, ehhez a robot fúrásokat fog végezni. Amennyiben léteznek vízraktárak a Holdon, ezek felhasználhatók lehetnek rakéták üzemanyagának előállításához távoli égitestekre, például a Marsra tartó jövőbeli missziók alkalmával.
A Vipera-misszió célja emellett annak feltárása, honnan származik eredetileg a víz, és hogyan maradt meg évmilliárdokon át.
[Trump kedvence, Biden forró kásája: mi lesz a Hold és a Mars meghódításával?]
A golfkocsiméretű Vipera holdjáró 430 kilogramm súlyú és napenergiával fog működni. A marsjárókkal ellentétben a Viperát közvetlenül lehet a Földről irányítani, hiszen a Hold csupán 300 ezer kilométer távolságra van.
A Vipera-misszió része a NASA Artemis programjának, amelynek célja, hogy az asztronauták visszatérjenek a Holdra. Az első, legénységgel együtt érkező holdmissziót 2024-re tervezik. Az amerikai űrhivatal korábban ennek részletes terveit is bemutatta már, melyekről itt olvashat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
