A klímaszkeptikus Donald Trumppal ellentétben az Egyesült Államok új elnöke valóban hisz a tudományban. Legalábbis ezt sugallják Joe Biden eddigi döntései, és a demokrata vezető által szorgalmazott lépések. Biden ráadásul a tettek emberének tűnik: röviddel a hivatalba lépése után több mint egy tucat intézkedésről határozott, köztük az USA visszaléptetéséről a párizsi klímaegyezménybe. De az új elnöki rendeletek közé tartozott az is, melyben a politikus – a környezetvédők nagy örömére – visszavonta a Keystone XL nevű olajvezeték építési engedélyét. (A munkálatokat korábban Barack Obama is megvétózta.)

Joe Biden

AFP / Jim Watson

Biden mindemellett nemzetközi összefogást sürgetett a globális felmelegedés miatt, a vonatkozó feladatokhoz pedig klímavédelmi csapatot állított fel. A most 78 éves elnök a Covid-járvány kezelését is teljesen más szempontok alapján végzi: Biden az oltások felé terelgeti a lakosságot, a maszkviselés általános előnyét pedig a közösségi médiában is folyamatosan hangoztatja. Annyira, hogy bizonyos ügyeket szándékosan hátrébb sorolt, hogy a kormányzat csakis a legfontosabb tennivalókra, a járványkezelésre koncentrálhasson.

Az űrutazás témáját azonban továbbra is forró kásaként kerülgeti a Biden-adminisztráció, pedig itt is akad feladat, méghozzá bőséggel.

Vissza a Holdra – de mikor?

Az egyik leghangsúlyosabb misszió a Trump-korszak alatt megálmodott, Apollón görög isten ikertestvéréről elnevezett Artemis-küldetés. A gigantikus projekt célja, hogy az Egyesült Államok több mint ötven év után, legkésőbb 2024-ben visszatérjen a Holdra, ott pedig bázist alakítson ki, majd a nélkülözhetetlen fejlesztések után megkezdődjön a felkészülés a hosszú ideje várt Mars-expedícióra. Ezek természetesen éveket igénylő folyamatok, ám az Artemis-program így is fontos mérföldkő, az egész mozzanat első lépcsőfoka. (A Hold a majdani Mars-küldetés startvonala, az eddigi elméletek szerint ugyanis innen indulna az az űrhajó, amely várhatóan egyetlen utasával eljut a vörös bolygóra.)

A NASA első körben két embert, egy női és egy férfi asztronautát küldene a Hold déli pólusára, akik újgenerációs űrruháikat is tesztelnék az égitesten. A művelet fontos eleme a nemzetközi összefogással épített Orion űrhajó, melyet az újabb holdraszállást megelőzően több lépésben tervez vizsgáztatni a NASA. A legkritikusabb rész az Artemis–1, a program első küldetése, amikor a szerkezet még utasok nélkül kerüli meg a Holdat. Erre a korábbi tervek alapján épp idén kerülne sor. A folyamatot azonban nemcsak a járvány, hanem az is hátráltatja, hogy Biden és csapata nem tűnik túl lelkesnek a misszió iránt. A minap tizenegy demokrata szenátor ezért nyílt levélben kérte az elnök figyelmét, aki továbbra sem igazán kommunikatív, ha a holdi küldetések a téma. (A Fehér Ház egy újabb közleményében úgy fogalmazott, támogatják a misszió megvalósulását, de azt már nem közölték, hogy ezt az eredeti, Trump által meghatározott ütemterv szerint kell-e érteni.)

Orion űrhajó

AFP / NASA

A programot vezénylő NASA a vonatkozó projektjeire ráadásul idén mindössze 850 millió dollárhoz jutott a kongresszustól, az eredetileg bemondott, több mint 3,2 milliárd helyett. Utóbbi összeg úgy került szóba, hogy az űrügynökség számításai szerint ennyire lenne szükség a 2024-es menetrend tartásához. A költségvetésbéli hiány miatt az űrkutatási hivatal februárról áprilisra halasztotta azt a feladatát is, hogy kiválassza a misszióhoz kitalált leszállóegységek építőjét. (A versenyzők közt a SpaceX és a Jeff Bezos-féle Blue Origin is megtalálható, melyek korábban busás pénzre tettek szert a munka elvégzéséhez.)

Azért jó hírek is vannak: pont a napokban jött létre az a szerződés a NASA és a texasi Firefly Aerospace között, amely keretében kísérleti, valamint újfajta technológiákat fognak tesztelni az égitesten. Az együttműködés legalább egy misszióról is rendelkezik: a Firefly egyik szerkezete 94 kilogrammnyi műszert visz majd a Holdra, hogy a szakemberek a környezetet tanulmányozzák, illetve röntgenképet készítsenek a Földről. Ez utóbbi a napszelek vizsgálata miatt fontos.

NASA

Mi lesz veled, űrhaderő?

Szóbeszédek szerint több katonai csúcsvezetőt is meglepett Trump, amikor az űrhadosztály (eredeti nevén The United States Space Force, USSF) felállítására kérte a védelmi minisztériumot. A meglepetést főleg az okozta, ahogy a republikánus politikus az egész helyzetet jellemezte: szerinte az USA ellenségeit már nem a Földön, hanem az űrben kell keresni, az országnak pedig készen kell állnia. Trump 2019-ben azt sem félt megjegyezni, hogy az űrhaderő támadásokra is bevethető lesz, noha az osztály egyelőre olyan munkákkal foglalkozik, mint a műholdak menedzselése, ballisztikus rakéták figyelése.

A hadosztály felállítása sokak szerint az USA Kína-ellenes stratégiájának újabb lépése volt. Az ázsiai ország maga is ténykedik az űrben, mióta a fönt keringő, elképesztő mennyiségű és méretű űrszemét eltávolítása érdekében különféle projekteket végez. A Pentagon néhány illetékese szerint ez azonban csak álca, a munka pedig jóval többről szól: Kína szerintük egy hatalmas, műholdromboló eszközt fejleszt, amely adott esetben az amerikai eszközök ellen is bevethetőnek tűnik.

U.S. Air Force / AFSPC

Az űrhadosztály – érdekesség, hogy ugyanilyen néven egy Netflix-sorozat is fut – felállításakor Trump kikötötte, hogy olyan erőnemet kell létrehozni, amely elkülönül a meglévőktől, de azokkal minden tekintetben egyenrangú marad. A feladat elvégzése jelentős átalakításhoz vezetett az amerikai hadseregen belül. Az új parancsnoksághoz tartozóknak – akiket egyébként őrzőknek kell nevezni – támadófegyvere, és olyan ruhája is van, amelyen a fél internet jót nevetett.

Ami Bidenéket illeti, a kérdés most az, vajon mihez kezd az újdonsült elnök ezzel a csapattal, melynek létszáma egyébként folyamatosan bővül: a Space News internetes kiadása szerint tavaly mintegy 2200-an igazoltak át az amerikai légierő kötelékéből az új hadnemhez, míg idén több mint háromezren tehetnek így. Az osztály legfőbb célja, hogy hivatásos tagszáma mintegy 6000 főre duzzadjon, és saját kutatóközponttal rendelkezzen. Ennél fontosabb azonban annak eldöntése, hosszabb távon valóban szükség van-e az űrhaderőre, melynek elsődleges feladata továbbra sem igazán tisztázott, a szervezetet pedig ma is rengeteg kritika éri. Biden mindenesetre közölte: a sereget egyelőre biztosan nem oszlatja fel.

Növekvő fenyegetés, űrforgalom

A Trump-adminisztráció alatt a Pentagon számos intézkedést tett, hogy az amerikai űreszközök biztonságosabbak legyenek, de a hozzáértők szerint a munkának közel sem lehet vége. A problémát az jelenti, hogy az amerikai fennhatóság alá tartozó szatellitek közül több nagyon régi, így a modern kiberfenyegetésekkel szemben csak alig védettek. Ez nemzetbiztonsági szempontból is gond. A Pentagon ezért – széleskörű ellenvetést kiváltva – 2019-ben létrehozta az Egyesült Államok Űrfejlesztési Ügynökségét (US Space Development Agency, US SDA), amely egy, az űrhaderőtől teljesen független katonai szervezet, a fő profilja pedig a fejlesztés. A szervezet indulásként 150 millió dollárt kapott, de ennél sokkal többre tartanak igényt:

a testület öt év alatt elképesztő pénzt, csaknem 11 milliárd dollárt költene védelmi eszközökre, köztük alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakra.

A fontosabbak közé tartozik még a polgári űrforgalmi rendszer (Civil Space Traffic Management System, STM) kérdése, illetve az, hogy pontosan ki felügyelje a területet. A döntés egy okból sürgető: az elkövetkező években még hangsúlyosabbá válik a polgári űrutazás, vagyis amikor majd civilek csodálkozhatnak rá odaföntről a világra. A privát technológiai cégek, mint például Elon Musk SpaceX-e, valamint a brit milliárdos, Richard Branson Virgin Galacticja mind azon mesterkednek, hogy biztonságos körülmények közt tehetős földlakókat vigyenek az űr széléig. Az űrturizmusnak azonban ugyanolyan szigorú szabályai vannak, mint a rendes repülésnek, ezeket pedig csak egy hivatal kezében lehet betartatni.

Richard Branson

AFP / Adrian Dennis

E feladatot kezdetben a Szövetségi Légügyi Hivatal (US Federal Aviation Administration, FAA) látta volna el, miután a kormányzati szervek is egyetértettek abban, hogy ez az ügynökség a legalkalmasabb rá. Csakhogy a Trump-kormány 2018-ban úgy határozott, hogy a területtel kapcsolatos minden feladatot a kereskedelmi minisztériumhoz (illetve egy azon belül kialakított, kimondottan űrtevékenységgel foglalkozó irodához) kell delegálni – annak ellenére, hogy többen ezt vitatták.

A változás eredményeként az FAA mentesült a feladattal járó terhektől. Az iroda időközben megkezdte az iparági szereplőkkel zajló egyeztetéseket, azonban rendszerek és személyzet még nincs. A hiányzó elemek pótlása elsősorban a kongresszusi támogatástól függ, és persze attól, Bidenék beiktatnak-e valamilyen változást. Az új kormányzat ugyanis akár a légügyi hatóságot is megbízhatja a munkával.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.