2010 és 2020 között világszerte megkétszereződött az internetet használók száma, miközben annak forgalma, évi 30 százalékos emelkedés mellet, a tizenkétszeresére nőtt. 2020 óta ez a folyamat csak gyorsult, a Microsoft számításai szerint a forgalom már 2022-re ismét megduplázódik. Ez leginkább a videós tartalmak megtekintésére, az egyre gyakoribb videókonferenciás hívásokra, a közösségi média még intenzívebb használatára vezethető vissza.

Mindez az adatközpontok iránti globális igényt is tovább fokozta, amelyek működtetéséhez energiára, földterületre és (hűtésre használt) vízre van szükség. Az adatközpontok üzemeltetői fontos szerepet töltenek be a digitalizációban, ugyanakkor ki kell, hogy vegyék a részüket azokból a törekvésekből is, amelyek a klímaváltozás mérséklését szolgálják – ismeri el közleményében saját felelősségét a Microsoft.

A vállalat 2020 elején jelentette be célját, mely szerint 2030-ra karbonnegatívvá válik, 2050-re pedig annyi szén-dioxidot von ki a környezetből, amennyit a vállalat 1975-ös alapítása óta közvetlenül vagy az áramhasználaton keresztül közvetve a légkörbe juttatott. Ehhez elengedhetetlen az adatközpontjai felépítésének és működtetésének átalakítása. A Microsoft ezért több vállalást is bejelentett.

A cég 2024-ig 95 százalékkal csökkenti az adatközpontjai vízfelhasználását. Ennek érdekében továbbfejleszti azt az új hűtőrendszert, amelynek a lényege az, hogy alacsony forráspontú folyadékba merítik a szervereket, ami nemcsak a vízfelhasználás csökkentését szolgálja, de – az eddigi tesztek tanúsága szerint – az eszközök teljesítményét is megnöveli mintegy 20 százalékkal.

Felhő a mélyben: 3D videón a Microsoft tenger alatti adatközpontja

A tenger fenekére süllyesztett adatközpontokban látja a jövőt a Microsoft. A vállalat egy látványos videóban is bemutatta e nagyszabású projekttel kapcsolatos elképzeléseit.

A Microsoft ígéri, hozzáigazítja az adatközpontjai működtetését az adott terület természeti adottságaihoz, mint amilyen az éghajlat, a rendelkezésre álló víz mennyisége, a levegő és a talaj minősége, a biodiverzitás foka. Az is a vállalás része, hogy a cég olyan új, tartós alapanyagokat alkalmaz az adatközpontjai építéséhez, amelyek előállítása alacsony szén-dioxid-kibocsátással jár. Így kevesebb acélra és a betonra lesz szükség az új adatközpontok felépítéséhez, amely, a számítások szerint, 30-60 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást. A Project Zerix keretében a Microsoft arra törekszik, hogy nullára csökkentse az adatközpontok építéséhez köthető károsanyag- és hulladékkibocsátást.

A cég a közelmúltban mutatta be a Microsoft Cloud for Sustainability elnevezésű megoldásának előzetesét, amely abban segíti az ügyfeleit, hogy pontosan nyomon tudják követni, és végsősoron csökkenteni a saját felhőhasználatukból származó szén-dioxid-kibocsátásukat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.