Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
A csökkenő fogyasztói igények miatt megszűnik a telefonkönyvek (hivatalos nevükön: előfizetői névjegyzékek) egyetemesszolgáltatás-jellege, azaz a szolgáltatóknak 2022-től már nem kötelező könyv (vagy adathordozó) formájában megjelentetni az előfizetők adatait – közölte az NMHH hétfőn. A hatóság piackutatása alapján
2017-ben még közel 60 ezer telefonkönyvet nyomtattak, 2020-ban azonban már 17 ezernél is kevesebbet.
Felére esett vissza a fogyasztók által átvett névjegyzékek száma. Ennél is meredekebben zuhan az elektronikus adathordozón (CD-n) terjesztett telefonkönyvek száma is, 31 ezerről mindössze 2500-ra, ami 92 százalékos csökkenést jelent. Az érdeklődés hiánya több okra is visszavezethető szerintük, azonban ezeknek van egy közös nevezője: az internet. Az online tudakozók mellett komoly konkurenciát jelentenek a netes keresők és a közösségi oldalak, amelyek megkönnyítik egy-egy személy vagy szolgáltatás megtalálását. Az okostelefonok és a mobilnet széles körű elterjedése tovább gyorsította ezt a folyamatot: ma már, ha fel akarunk hívni valakit, a telefonunkon is rákereshetünk több platformon is.
A három nagy távközlési szolgáltató mindegyike rendelkezik saját online tudakozó szolgáltatással, ahol név, cím vagy telefonszám alapján is kereshetünk. A Telekom tudakozója ide kattintva, a Telenoré ezen a linken, a Vodafone-é pedig itt elérhető.
Senki sem használja, de mindannyian fizetjük
Az NMHH piackutatása szerint a 14 éven felüli lakosság mintegy 8 százaléka használta a kutatást megelőző 6 hónapban a telefonkönyv bármelyik formáját. Ez a viszonylag alacsony arány azonban így is 700 ezer főt jelent. Közülük sokan – feltehetően – internethozzáférés hiányában nyúltak a telefonkönyv után. Ezt a réteget azonban kárpótolhatja, hogy továbbra is tárcsázhatjuk az egyetemes tudakozót és a szolgáltatók által fenntartott, saját előfizetőikről szóló információs tudakozóvonalakat.
Az 11800 hívószámon elérhető egyetemes tudakozón név és cím alapján bármikor megtudhatjuk, hogy az adott személy vagy szervezet rendelkezik-e telefon-előfizetéssel, és mi a száma. Az egyetemes tudakozó mellett a Magyar Telekom a 11818, az Invitel a 11888 telefonszámon nyújt kereskedelmi alapú tudakozó szolgáltatást.
A tudakozók igénybevételéért a szolgáltatók hívásonkénti díjat számítanak fel. Az egyetemes tudakozó használata az NMHH vizsgálata szerint teljeskörűen helyettesíteni képes a telefonkönyveket.
A telefonkönyvek veszteséges kiadásának megszűnése valójában minden fogyasztónak jó hír – írta az NMHH. A papíralapú (és a CD formátumú) adatbázisok ugyanis hiába voltak ingyenesek, azok költségét végső soron a fogyasztók fizették meg a szolgáltatások díjaiban. Eközben pedig azok tényleges használata elenyésző volt és évről évre meredeken csökkent. A nyomtatott telefonkönyv előállítása ellen ráadásul súlyos környezetvédelmi érvek is szólnak, hiszen a méretes kiadványok előállításához nem kevés papír szükséges. A papírgyártás pedig víz- és energiaigényes folyamat. Egy vaskosabb telefonkönyv akár egy kilogrammot is nyomhat. Ennyi papír gyártásához 2-3 kg fa és 45-55 liter víz, 10-12 kWh energia és rengeteg vegyi anyag szükséges. A csökkenő tendenciákat figyelembe véve is évi 30-40 tonna fát 7-800 ezer liter vizet spórolunk meg a telefonkönyvgyártással felhagyva. A telefonkönyvek kivezetése tehát környezeti és gazdasági szempontból is pozitív esemény.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
