A kutatók a világ különböző tájain, a Temzétől az Amazonasig, 258 folyó több mint ezer pontján gyűjtöttek vízmintákat. Eredményeik szerint Pakisztán, Bolívia és Etiópia folyói a legszennyezettebbek, míg Izland, Norvégia és az Amazonas vidékének folyói a legtisztábbak közé tartoznak – írja a BBC.

Az elemzések során 61 gyógyszerhatóanyagot és az emberi életmóddal összefüggő más vegyületet – például koffeint – találtak a vízmintákban. A kutatás azt is vizsgálta, hogy ezeknek a vegyületeknek a mennyisége meghaladja-e a környezetet már befolyásoló határértéket.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmány szerint a világ folyóinak gyógyászati vegyi anyagokkal való szennyezettsége globális probléma. A szennyezés veszélyt jelent az édesvízi élőhelyekre és az élővilágra, potenciálisan hozzájárulhat az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulásához, továbbá hátráltatja a vízminőség javításával kapcsolatos globális célok elérését is – figyelmeztetettek a kutatók.

A vízminták elemzése szerint minden kontinens folyóiban találtak gyógyszerszennyezést, a nikotin, a koffein és a paracetamol mindenütt felbukkant, beleértve az Antarktiszt is. A folyókban világszerte kimutatták továbbá a bétablokkolókat, antibiotikumokat, antidepresszánsokat, altatókat és antihisztaminokat.

A kutatók megállapították, hogy a legtöbb vegyi anyag koncentrációja alacsonyabb volt annál, hogy ökológiai hatása legyen, viszont a vizsgált helyek több mint negyedében olyan magas volt a szennyezőanyagok szintje, ami már veszélyt jelenthet a környezetre vagy az emberi egészségre. Néhány helyen potenciálisan káros koncentrációban találtak bétablokkoló propranololt és ciprofloxacin antibiotikumot.

A kutatás szerint az alacsonyabb és közepes jövedelmű országok folyói voltak a legszennyezettebbek.

Nagy-Britanniában a kutatók 12 folyón 54 mintavételi helyet vizsgáltak, és négy kivétellel a walesi Snowdonia hegyvidéki régióban, mindenhol kimutatták a gyógyszermaradványokat.

University of York

A projekt társvezetője, John Wilkinson, a vízminták elemzését végző Yorki Egyetem munkatársa emlékeztetett arra, hogy már több mint két évtizede ismert, hogy a gyógyszerek bekerülnek a vizekbe, ahol hatással lehetnek az élő szervezetekre. A kutatás révén azonban „jelentősen bővült a gyógyszereknek a vízi környezetben való globális eloszlásával kapcsolatos tudásunk” – fűzte hozzá. A tudós a The Guardian brit napilapnak azt mondta,

az antibiotikum-rezisztencia egy, a koronavírus-járványhoz hasonló pandémiához vezethet.

A vegyi anyagok környezeti hatásainak csökkentéséhez a kutatók szerint globális és összehangolt erőfeszítésekre van szükség.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.