Folyamatosan érkeznek újabb jelentések a kisgyermekek körében előforduló ismeretlen eredetű akut hepatitiszes esetekről – olvasható a Magyar Orvosi Kamara (MOK) oldalán megjelent tájékoztatóban, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleményére hivatkozik.

A bejegyzés szerint idén április 21-ig 170 ismeretlen eredetű heveny hepatitiszes esetet jelentettek.

A WHO Európai Régiójában 11, az amerikai régióban egy ország érintett. A megbetegedések a következő országokban és számban fordultak eddig elő: Nagy-Britanniában és Észak-Írországban (Egyesült Királyság) (114 eset), Spanyolországban (13 eset), Izraelben (12 eset), az Amerikai Egyesült Államokban (9 eset), Dániában (6 eset), Írországban (< 5 eset), Hollandiában (4 eset), Olaszországban (4 eset), Norvégiában (2 eset), Franciaországban (2 eset), Romániábam (1 eset), Belgiumban (1 eset).

A CNBC időközben arról írt, hogy a rejtélyes kór már Ázsiát is elérte: Japánban is találtak egy beteget.

A betegek 1 hónapos és 16 éves életkor közöttiek. Közülük tizenhét gyermek (ez az összes érintett mintegy 10 százaléka) szorult májátültetésre, és legalább egy halálesetről számoltak be.

Sok esetben emésztőrendszeri tünetekről számoltak be, beleértve a súlyos akut hepatitisz megjelenését megelőző hasi fájdalmakat, hasmenést és hányást, valamint a májenzimek (aszpartát-transzamináz (AST) vagy alanin-aminotranszamináz (ALT) 500 NE/l-nél magasabb értéke) emelkedett szintjét és a sárgaságot. Láz a legtöbb esetben nem jelentkezett, és az akut vírusos hepatitiszt okozó gyakori vírusokat (hepatitis A, B, C, D és E vírusok) egyik esetben sem mutatták ki.

Adonenovírusok

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a nemzetközi utazásokat vagy a más országokkal való kapcsolatokat nem azonosították közrejátszó tényezőként.

Adenovírust legalább 74 esetben mutattak ki, és azon esetek közül, amelyeknél molekuláris tesztből származó információk állnak rendelkezésre, 18-at F41 típusúként azonosítottak. A SARS-CoV2 vírust 20 esetben mutatták ki a vizsgált esetek közül. Ezenkívül 19 esetben mutattak ki SARS-CoV2 és adenovírus egyidejű fertőzést.

Az érintett országok fokozott járványfelügyeleti tevékenységet is kezdeményeztek.

Az adenovírusok gyakori kórokozók, amelyek általában önkorlátozó fertőzéseket okoznak. Emberről emberre terjednek, és leggyakrabban légúti megbetegedéseket okoznak, de típustól függően más betegségeket is előidézhetnek, mint például gyomor-bélhurutot (gyomor- vagy bélgyulladást), kötőhártya-gyulladást, és cisztitiszt (húgyhólyag-gyulladást). Több mint 50 fajta immunológiailag különböző adenovírus létezik, amelyek fertőzéseket okozhatnak emberben. A 41-es típusú adenovírus által okozott fertőzés jellemzően hasmenés, hányás és láz formájában jelentkezik, gyakran légúti tünetekkel kísérve. Míg adenovírusfertőzésben szenvedő immunhiányos gyermekeknél hepatitiszről számoltak be, a 41-es típusú adenovírusról nem ismert, hogy egyébként egészséges gyermekeknél hepatitisz kórokozója lenne.

A WHO a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem javasol semmilyen korlátozást az utazásra és/vagy a kereskedelemre vonatkozóan az Egyesült Királysággal vagy bármely más olyan országgal kapcsolatban, ahol eseteket azonosítottak.