Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
A NASA hétfőn először tankolta fel hatalmas holdrakétáját, és egy szivárgó üzemanyag-vezeték ellenére sem állította le a tesztet. Az amerikai űrhivatal negyedszer próbálkozott az üzemanyag-feltöltéssel, amely megnyithatja az utat a holdrakéta régóta várt indítása előtt. Az áprilisi kísérleteket üzemanyag-szivárgás és egyéb műszaki problémák hiúsították meg.
A szivárgás hétfőn egy külső üzemanyag-vezetéknél jelentkezett, a NASA vezetői azonban úgy döntöttek, hogy a visszaszámlálási tesztet mégis végrehajtják.
Többször is villám csapott a NASA megarakétájának indítóállásába, miközben a technikusok egy kritikus tesztet végeztek volna
A 39B jelű indítóállás környékét összesen négy villámcsapás érte. A rakétának nem lett baja.
A mérnökök egészen a hajtóművek indításáig, az utolsó 9 másodpercig akartak eljutni, hogy az összes rendszert és eljárást kipróbálják. De 29 másodpercnél megszakadt a kapcsolat. Derrol Nail, a NASA szóvivője azonnal nem tudott magyarázattal szolgálni arról, hogy miért állt le a visszaszámlálás.
A tesztelés során a Space Launch System (SLS) nevű, 98 méter magas rakétába egymillió gallon (3,78 millió liter) szuperhideg folyékony hidrogént és oxigént töltöttek a Kennedy Űrközpontban.
A tesztek elhúzódása miatt a legénység nélküli Orion kapszula Holdat megkerülő útja legkorábban augusztus végére csúszott. De ez a tesztrepülés kulcsfontosságú, mielőtt űrhajósokkal indulna útnak az űrhajó.
Megnyitották a csapokat, fél perc alatt 1,7 millió liter vizet folyatott el a NASA
Ismét kipróbálta a NASA azt a locsolórendszert, mellyel a valaha épített legerősebb rakétahajtómű erejét igyekeznek majd kompenzálni felbocsátás közben.
A NASA tervei szerint egy legénység 2024-ben kerülhetné meg a Holdat, a harmadik küldetéssel pedig, amelyet legkorábban 2025-re terveznek, az űrhajósok le is szállnának a Holdra.
A NASA Apollo-programjában 1972-ben jártak utoljára űrhajósok a Holdon. Az új programot Artemiszről nevezték el, aki Apollón ikertestvére a görög mitológiában.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
