Az automatizációval foglalkozó ABBYY megbízásából a Sapio Research által végzett kutatás szerint a világjárvány hatására a vállalatok három-hét évvel hozták előrébb a digitális technológiákkal kapcsolatos bevezetési terveiket, az informatikai döntéshozók 45 százaléka pedig három-négy automatizálási projektet is levezényelt az elmúlt két évben. Ennek okaként az ABBYY az ügyféligények változását, a túlélési stratégiákat és a piaci lehetőségek iránti nyitást azonosította. A szakértők szerint az embereket előtérbe helyező technológiák elterjedése azt mutatja, hogy a fejlesztések már nem csak szimpla üzleti döntések, hanem a dolgozók életét hivatottak megkönnyíteni.

A felmérésben az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Japán több mint 1200 informatikai döntéshozóját kérdezték meg. Arra a kérdésre, hogy az IT-vezetők miért hajtottak végre ennyi beruházást az utóbbi időszakban, közel felük (48%) azt válaszolta, hogy a távmunkára való felkészültség növelése érdekében, de hasonló arányban (47%) jelölték meg a hibrid munkavégzésre való felkészülést. A megkérdezettek 35 százaléka csökkenteni akarta a munkavállalói kiégést az új technológiák segítségével, ötödük pedig az alkalmazottak nyomásgyakorlása miatt lépett.

Mi ez a nagy felmondási hullám? Hova tűnnek a munkavállalók?

Közgazdászok és pszichológusok bevonásával nyomoznak világszerte a vállalatvezetők sok millió eltűnt munkavállaló után. E poszt-Covid-jelenség hátterében egyaránt állnak generációs, pszichés és gendertényezők.

Az informatikai döntéshozók 30 százaléka olyan divíziókat automatizált, melyek a legnagyobb megtérülési potenciállal rendelkeztek. Ennek eredményeképpen az IT- (59%), a pénzügyi- (37%) és az üzemeltetési (29%) osztályokra jutott a legtöbb új technológia. A két legtöbbet bevezetett automatizálási technológia az elmúlt két évben az intelligens dokumentumfeldolgozás (IDP) (44%) és a folyamat- és feladatautomatizálás (43%) volt. A legkevesebbszer bevezetett technológiaként a robotikus folyamatautomatizálát (RPA) azonosították (32%). Az automatizálási befektetések egyik legfőbb oka az volt, hogy az azokat leginkább igénylő csapatokat támogassák (34%).

Az intelligens automatizálási technológiába vetett valódi bizalom jele, hogy a cégek nem adják fel könnyen a projekteket a kudarcok ellenére. A döntéshozók 62 százaléka kétszeres megtérülést várt a befektetésekből, ez nagyrészt sikerült is: 43 százalékuk állította, hogy elérték a célt.

A projektek megvalósítása előtt a befektetők 56 százaléka a hatékonyság javulását, 54 százalékuk pedig a termelékenység növekedését remélte.

A felmérés az automatizálási projektek sikertelenségének okaként az emberi tényezőt azonosította.

Annak ellenére, hogy a technológia bevezetésének oka elsősorban pont az emberek segítése volt, a vállalkozások azt állítják, hogy a távoli munkaerő (29%) és a nem megfelelően képzett alkalmazottak (23%) voltak a kudarc fő okai. Az emberek a döntéshozatali folyamat fontos részét képezik, ugyanakkor még mindig fennáll a szakadék a döntéshozók és a technológiát valóban használó dolgozók között, a döntéshozók harmada nem feltétlenül ért a technológiához.

A felmérés megállapította, hogy az extrovertált döntéshozók merészebb technológiai döntéseket hoznak, az introvertáltak viszont hamarabb észlelik a kudarcokat.

Kiderült, hogy ha egy projekt nem volt sikeres, az extrovertált vezetők 42 százaléka inkább külső szakértőket vont be, míg az introvertáltak ugyanekkora aránya inkább a technológiát cserélte le. Érdekes, hogy akár egy évbe is beletelhet, mire a vezetők észreveszik, hogy egy digitalizációs projekt kudarcot vallott. Az informatikai döntéshozók 46 százaléka három hónapon belül észlelte a kudarcot, de meglepő módon majdnem minden tizedik (9%) semmit sem tett ellene. Emiatt rengeteg technológiai beruházás mehet kárba éves szinten a vállalatok jelentős részénél. Mindez rávilágít annak fontosságára, hogy a vállalkozások az automatizálási projektek megkezdése előtt megértsék a folyamatokat és azt, hogy az alkalmazottak hogyan lépnek kapcsolatba a rendszerekkel annak érdekében, hogy a munkaerőt és a vállalkozást sikeresen felkészíthessék a fejlesztésekre.

Máhr Tamás, az ABBYY budapesti K+F központjának vezetője az eredményeket kommentálva elmondta: a szervezetek egyre inkább felismerik, hogy intelligensebb automatizációs megoldásokat kell bevezetni ahhoz, hogy a technológia tényleg megérthesse és felfoghassa a folyamatok működését és a dokumentumok tartalmát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.