A legtöbben tisztában vannak a nem jogtiszta szoftverek használatának veszélyeivel, ennek ellenére a felhasználók 30 százaléka még mindig nem megbízható forrásból származó programokat részesít előnyben – derül ki a Microsoft Magyarország megrendelésére készült felmérésből.
A felmérés szerint míg a válaszadók 60 százaléka közvetlenül a gyártótól vásárolja meg a szükséges programokat, csaknem 30 százalékuk különböző internetes forrásokból, például torrentoldalakról szerzi be számítógépes szoftvereit.
Megszűnik a csoport, amelyik feltörte a játékokat és ingyenesen letölthetővé tette őket
Vannak filmek, amiket képtelenek megunni az emberek. Ez a Fanimatrix című rajongói alkotásra hatványozottan igaz, a torrentezők ugyanis közel évtizede töltik vissza, hogy mások is megtekinthessék.
A válaszadók kétharmada tartja költséghatékonynak a kalózváltozatok beszerzését annak ellenére is, hogy sokan tisztában vannak a kockázatokkal: 65 százalékuk egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a nem eredeti szoftverek működésképtelenné tehetik a számítógépet. Ugyanakkor a válaszadók 84 százalékának meggyőződése az is, hogy a kalózprogramok képesek lehetnek éppúgy viselkedni, mint az eredeti szoftverek.
A válaszadók fele szerint a nem jogtiszta programok a gyártói frissítéseket is fogadhatják. A gyártók biztonsági frissítéseit egyébként a felhasználók 91 százaléka fontosnak tartja, és kétharmaduk a szoftvergyártók technikai segítségnyújtásáról is hasonlóan vélekedik. Nagyjából ugyanennyien – a válaszadók 69 százaléka – gondolja úgy, hogy a jogtiszta szoftverekkel biztosítható a számítógép megbízható működése.
Ügyelni kell a kiberbiztonságra, a kisebb cégeket tönkre is teheti egy támadás
Nagyobb fenyegetés a kiberbűnözés a vállalatok számára, mint valaha. A bajt legtöbbször a gondatlanság okozza, és nagyon nehéz védekezni ellene.
A cég szerint a nem eredeti szoftverek használatával nem csak egyénként, de vállalati szinten is komoly veszélyeknek tehetjük ki magunkat. Az IDC felmérése szerint a rosszindulatú szoftverek – vírusok, zsarolóprogramok – által sérülékennyé vált, vagy feltört számítógépek, illetve az adatvesztések helyreállítása éves szinten globálisan 4 milliárd dollárba kerül a vállalatoknak, ami egy munkaállomásra vetítve átlagosan 663 dollárt, vagyis nagyjából 250 ezer forintot jelent. Azaz ennyi többletköltséggel kell számolni egy kalózprogramot futtató számítógép élettartama során, ami jóval magasabb összeg, mint a jogtiszta szoftverek beszerzési ára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A hivatalosan is az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet Orbán Viktor vejének a Válasz Online számítása szerint.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A HétköznaPI CSAlódások zenekar koncertjéről készült videón is ezzel a skandálással zártak a rajongók.
