A Legambiente olasz környezetvédelmi szervezet szerdán közzétett jelentésében úgy fogalmazott, ez a globális felmelegedés következménye. A szervezet augusztus 17. és szeptember 3. között olasz gleccserkutatókkal közösen indít vizsgálatot az Alpok helyzetének felmérésére. Öt szakaszban figyelik meg a gleccserek állapotát az Aosta-völgytől Friuli-Venezia Giulia tartományig, különös tekintettel a Marmolata-gleccserre, ahol július 3-án tizenegy ember vesztette életét.
Még idén teljesen eltűnhet az egyik gleccser Németországban
Orbán Viktor ígérete szerint 2030-ra Magyarország is ilyen modellben működik majd, de jelenleg még egy akcióterv sem készült a cél eléréséhez, az embereket sem érdekli annyira a kérdés, a cégek pedig nem feltétlenül érdekeltek ebben.
Giorgio Zampetti, a Legambiente vezetője azt mondta, „alig több mint egy hónappal a tragédia után visszatérünk a Marmolata-hegyre, hogy ezzel is felhívjuk a figyelmet az éghajlati vészhelyzetre. Konkrét adatok birtokában szeretnénk felszólítani az olasz kormányt, hogy a párizsi megállapodással összhangban 2040-re érje el a célt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása nullára csökkenjen”.
Esnek szét a hegyek, mi lesz így a népszerű mászócélpontokkal?
A Dolomitok modern kori történetének legnagyobb tragédiája történt hétvégén, mikor egy hirtelen jégomlás miatt hét ember meghalt, nyolc megsérült és további nyolc embert eltűntként kezeltek. Nem egyedi, ami ott történt, de az elmúlt években szerencséjük volt az Alpokban túrázóknak: a nagy szikla- és jégomlások elkerülték őket.
Vanda Bonardo, a Legambiente gleccserkampányának koordinátora közölte, „háromhetes útra indulunk, és több olyan gleccserhez is visszatérünk, amelyeket két évvel ezelőtt már megvizsgáltunk”.
A helyzet a hegy svájci részén sem sokkal jobb. Nemrég emberi maradványokra és egy repülőgéproncsra bukkantak Svájc olvadó gleccserei között.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
