A kínai FAST rádióteleszkóppal egy „hiperaktív” magnetárt sikerült elcsípni, ami alapján új helyeken is keresnünk kell majd a gyors rádiókitörések forrását.
Több gyors rádiókitörést (fast radio burst, FRB) volt már lehetőségük megfigyelni a tudósoknak, tavaly azonban egy egészen különlegeset rögzítettek. A Nature és a Nature Communications hasábjain is publikált tanulmány szerint 82 óra leforgása alatt 1863 kitörést sikerült regisztrálni. A teljes megfigyelés ideje 91 óra volt.
Ez a „hiperaktív” viselkedés lehetővé tette a tudósok számára, hogy ne csak a forrásnak otthont adó galaxist és annak tőlünk való távolságát vizsgálják, hanem azt is, hogy pontosan mi az FRB forrása.
Az FRB 20201124A jelű kitöréseket a kínai FAST rádióteleszkóppal sikerült észlelni. A jelenséggel kapcsolatos kutatást Heng Hszü, a Pekingi Egyetem tudósa vezette.
1,5 milliárd fényévről érkező rádiójelet fogtak be csillagászok, fogalmuk sincs, honnan jött, és mi küldte azt
Komoly felfedezés tartja lázban a CHIME nevű kanadai teleszkópot használó csillagászcsapatot, ugyanis a Tejútrendszeren kívülről érkező rádiójeleket sikerült befogniuk. Mostanra az is kiderült, hogy a jel nagyon sokat utazott, mire elért hozzánk.
Eddig a legtöbb bizonyíték arra utal, hogy az FRB-k magnetárokból, vagyis nagyon erős mágneses mezővel rendelkező neutroncsillagokból származnak. Ha a mostanival is ez a helyzet, akkor az a magnetár egy kivételes példány lehet.
Bing Zhang asztrofizikus, az amerikai Nevadai Egyetem szakértője szerint a mostani megfigyelés arra világít rá, az FRB-k sokkal bonyolultabbak, mint eddig gondoltuk. Ezeket 15 évvel ezelőtt fedezték fel, és azóta is komoly fejtörést okoznak a csillagászok számára. Ezek rendkívül rövid ideig – a másodperc ezredrészéig tartó – tartanak, ugyanakkor annyi energia szabadul fel belőlük, mint amennyit 500 millió Nap lenne képes kibocsátani ennyi idő alatt.
Furcsa rádiójeleket észleltek a tudósok, minden eddigi elméletet boríthat
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az első olyan gyors rádiókitörést, ami sosem némul el.
A vizsgálatukat nehezíti, hogy a legtöbb magnetár csak egyszer tör ki, majd elnémul – ismétlődő kitörésekből jóval kevesebb van. 2020-ban azonban sikerült egyet azonosítani, ami a Tejútrendszeren belül van, így az FRB-k megfigyelésére minden eddiginél nagyobb esély adódott.
Az FRB 20201124A esetében azt figyelték meg a kutatók, hogy a mágneses tér, valamint a magnetár körüli részecskék sűrűsége ingadozott. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a kitöréseket valami más is befolyásolja, ami valószínűleg egy kísérő társ – egy másik csillag, esetleg egy fekete lyuk.
A megfigyelések arra utalnak, hogy olyan helyeken is kereshetjük a jövőben a gyors rádiókitörések forrását, ahol azok létére eddig nem gondoltunk.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
