A hangsebesség kilencszeresére is képes lehet az új kínai hajtómű

A kínai kutatók azt állítják, hogy sikeresen tesztelték a világ első olyan detonációs hajtóművét, ami képes a hangsebesség kilencszeresére gyorsítani a repülőgépet. Mindezt úgy, hogy a rendszer kerozint használ, ami olcsóbb és biztonságosabb megoldás a hidrogénes változatokhoz képest. Az erről szóló publikációjuk a Journal of Experiments in Fluid Mechanics hasábjain jelent meg.

A detonációs hajtómű lökéshullámok sorozatával hajtja előre a repülőgépet úgy, hogy üzemanyagot fecskendez be a gyűrű alakú csatornába, majd meggyújtja azt, hogy ellenőrzött robbanás menjen végbe. A lökéshullám ezután begyújtja az újabb adag üzemanyagot, így a rendszer önfenntartóvá válik.

Az USA-nak is van már hiperszonikus fegyvere, ráadásul kettő is

A Lockheed Martin egy levegőből és egy földről indítható hiperszonikus fegyvert is fejlesztett. Mindkettő tesztje sikeres volt.

Az IFLSciene azt írja, ezek a hajtóművek több energiát szabadítanak fel, mint az Egyesült Államok által preferált scamjetek, és hatékonyabban is működnek a nagy sebességnél. Hosszabb utak vagy nagy rakomány szállítása esetében ez jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.

A teszteléshez a JF-12 hiperszonikus alagutat használták, ami a legnagyobb ilyen a világon. A 3,5 méter átmérőjű alagút akár a hangsebesség 5-9-szeresét is képes szimulálni.

Hazaárulás gyanújával letartóztatták a hiperszonikus rakéták fejlesztőjét Oroszországban

Egybehangzóan a légvédelmi és a rakétavédelmi rendszerek által leküzdhetetlen eszköznek nevezték a tengeri indítású, Cirkon típusú hiperszonikus rakétát a hivatalos orosz média által csütörtökön megszólaltatott katonai szakértők. Az állami pénzektől nem függő médiában megszólaló szakértő szerint azonban nincs benne semmi újdonság.

Maga a detonációs hajtómű nem új fejlesztés, ám kerozint eddig nem használtak hozzá, mert lassabban ég, mint a hidrogén. Ahhoz, hogy hatékony legyen, jóval nagyobb kamrára lenne szükség a hajtóműben, ám a hangsebesség kilencszeresénél ez nem megy ilyen könnyen.

A kínai kutatóknak most elvileg ezt a problémát sikerült leküzdeniük, így kérdés, hogy melyik fejlesztés jelentheti majd a jövőt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.