Időnként igencsak komoly megpróbáltatás elé állítják a szülőt a kisgyerekek, amikor hisztizéssel, kiabálással, dühöngéssel próbálnak érvényt szerezni az akaratuknak. Olykor teljesen belelovalják magukat ebbe, és a tépett idegzetű felmenő már nem lát más megoldást, mint megengedni, hogy a gyerek megnézzen egy rajzfilmet a telefonon vagy a tableten. És az esetek többségében ez sikeres, egy idő után megnyugszik a csemete.

Csakhogy a digitálisan megnyugtatott dührohamnak nem várt következményei lehetnek hosszú távon – állítják amerikai kutatók. A Michigani Egyetem új kutatása arra világít rá, hogy a gyerekkori dühroham ilyesfajta leszerelése csupán látszólag célravezető. Az olyan eszközök, mint az okostelefon vagy a tablet, amit gyakran használnak a 3–5 éves gyerekek megnyugtatására, érzelmi szabályozási zavarokhoz vezetnek a későbbiekben, különösen a fiúknál.

A Covid-járvány előtti kísérletsorozatba (ami 2018 augusztusától 2020 januárjáig tartott) 422 szülőt és ugyanennyi 3-5 éves gyereket vontak be. A szülőknek válaszolniuk kellett arra, milyen gyakran használnak digitális eszközöket, ha meg akarják nyugtatni a kicsiket. A gyerekeket a továbbiakban is megfigyelték, és egyértelmű kapcsolat derült ki a digitális megnyugtatás és a későbbi érzelmi instabilitás között. Ez utóbbinak jelei a szomorúság és az izgalmi állapot közötti gyors váltások, a hangulatingadozás és a fokozott impulzivitás.

Pxhere

Az eredmények azt sugallják, hogy a szülőknek óvatosnak kell lenniük, ha digitális eszközöket használnának a gyerekek gyors megnyugtatására. Ehelyett – javasolják a kutatók – vessenek be olyasfajta módszereket, amelyekkel fizikai mozgássá tudják alakítani a düh energiáját. Egy másik hatékony stratégia, hogy a szülő átbeszéli a gyerekkel annak érzéseit, utalva arra, hogy megérti és teljesen elfogadhatónak tartja ezeket. Egy érdekes megközelítés a színzónák használata, ekkor színeket rendelnek a gyerek érzéseihez. Lehet helyettesítő megoldásokat is bevetni, hagyni, hogy a gyerek püföljön egy párnát, amíg kiadja a mérgét.

Bármelyiket is választja a szülő, segíthet a gyereknek, hogy jobban megértse önmagát, és megtanulja kezelni az érzelmeit, összességében hozzájárulhat az életen át tartó érzelemszabályozási készségek kialakításában – írják a kutatók a JAMA Pediatrics szakfolyóiratban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.