Ön is szokott halogatni? Rosszabb lehet az egészségi állapota

„Ej, ráérünk arra még!” – mondja Pató Pál úr Petőfi Sándor versében. Valószínűleg mindenki ismer olyan embereket, akik patópáloskodnak, azaz szeretnek mindent az utolsó pillanatra hagyni. Egy számla befizetését, egy dolgozat leadását, vagy bármi más határidős feladat teljesítését.

Ennek azonban nem csak arra lehet hatása, hogy mondjuk késedelmi díjat számol fel a számla kiállítója, vagy nem sikerül leadni a dolgozatot időben: bizony összefüggés lehet a halogatás és a rossz egészség között, erre már korábbi tanulmányok is rámutattak. A késlekedés ugyanis magasabb stressz-szinthez, egészségtelenebb életmódhoz vezethet, továbbá későn kereshetjük fel az orvost is, ha valamilyen problémánk van.

Hogy jobban megértsék a halogatás és a rossz egészségi állapot közötti kapcsolatot, svéd kutatók végeztek egy hosszú, úgynevezett longitudinális kutatást, melynek során egy ideig követték az embereket, és időnként méréseket végeztek. Az eredményeket a JAMA Network Open folyóiratban publikálták.

A kutatásban 3525 svéd egyetemi hallgató vett részt különböző intézményekből – ők egy éven keresztül háromhavonta töltöttek ki kérdőíveket. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a halogató hallgatók mentális és fizikai egészsége rosszabb-e. A 9. hónapban a résztvevők közül 2587-en válaszoltak – ekkor különböző egészségügyi eredményeket mértek.

5 hasznos tanács krónikus halogatóknak

Érdekességek, információk, hírek, tények és trendek a HVG Könyvek kiadványaiból, kiadványairól, szerzőitől és szerzőiről. Témáink: pszichológia, önismeret, gyereknevelés, életmód, életrajz, tényfeltárás, üzlet, menedzsment, gasztronómia, népszerű tudomány, nyelvtanulás, gyerekkönyvek

Mint a The Conversation írja, a kutatók, hogy megértsék, miként hat a halogatás a későbbi egészségügyi eredményekre, a halogatásra inkább hajló hallgatókat összemérték azokkal, akikben kevéssé volt meg az erre vonatkozó hajlam. Mint kiderült, azok, akik szeretnek halogatni, kilenc hónappal később hajlamosabbak voltak a depresszióra és a szorongásra. Emellett ők nagyobb valószínűséggel számoltak be a vállukat vagy a karjukat érintő fájdalomról, rosszabb alvási minőségről, magányról vagy jelentősebb anyagi nehézségről.

Érdekes továbbá, hogy ezek az összefüggések akkor is fennmaradtak, amikor más befolyásoló tényezőket is figyelembe vettek, mint például a kort, a nemet, a szülők iskolai végzettségét, valamint a korábbi diagnózisokat. Bár semmilyen egészségügyi állapot nem volt kapcsolható erősen a halogatáshoz, az eredmények arra utalnak, hogy annak mégis lehet valamilyen jelentősége például a mentális egészség, a fájdalmak vagy az egészségtelen életmód kapcsán.

Ugyanakkor – írják a kutatók –, nincs kizárva, hogy még más tényezők is közrejátszanak a halogatás és a későbbi egészségügyi állapotok összefüggésében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.