Miközben mi az árnyékot keressük, csobbanunk egyet a medencében vagy a légkondicionáló felé húzódunk, növényeink helyhez kötve kénytelenek kiállni a hőkupolával ránk tört perzselő kánikulát. A trópusi meleg akár egyetlen délután alatt is károsíthatja kerti és szobanövényeinket – a megelőzéshez vegyük át röviden a hatékony és egyszerű praktikákat.
Csendesek, mégis éles megfigyelők a növények. Reagálnak a környezeti hatásokra, például a fény felé fordulnak, egyesek összecsukódnak, ha megérintik őket, és elhúzódnak a méreganyagoktól.
Képzelje el, hogy a lakását díszítő szobanövényei éjszaka diszkrét irányfényekké válnak. Kínai kutatók éppen ezt valósították meg, ráadásul a színárnyalatokkal sem spóroltak, és még genetikai módosítást sem vetettek be.
A világ szárazföldjei sokáig kietlenek voltak, ám az evolúció egy pontján a növények elkezdtek kimerészkedni a vízből.
Enyedi Ildikó filmes kutatásai során fedezte fel a tengerbiológusból lett növénykommunikációs tudós, Monica Gagliano munkásságát, aki manapság főként növényi akusztikával foglalkozik. Az ausztráliai Perth-ben értük utol napjaink egyik legeredetibb tudósát, aki valós példát mutat a tudományos ismeretek újragondolására. Interjú a Csendes barátot ihlető kutatóval.
A növényi védekezés új elemét fedezték fel a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, eredményeik alapján lehetőség nyílhat az ellenálló képesség növelésére.
Több mint 14 ezer új mintával bővül a norvégiai globális “ítéletnapi vetőmagbank”, közölte az intézmény üzemeltetője.
Állati gének segítségével kreatint, karnozint és taurint állíthatnak elő a növénye. A most felfedezett új módszert később ehető növényeknél is alkalmazhatják.
Elektromos jelekkel kommunikálnak egymással a növények. Ha ezt sikerül lefordítani, az a mezőgazdaság számára is fontos lehet.
Elfogadott tudományos növényneveket változtatnának meg botanikusok, tekintettel arra, hogy az elnevezések mögött felsejlik a gyarmati múlt. Történelmi elnevezések kerülnek szembe a kulturális érzékenységgel.
Rekordmennyiségű vetőmag érkezett új hozzájáruló országokból kedden az ismert élelmiszernövények magvait őrző Spitzbergák Nemzetközi Magbunkerbe – közölte a létesítményt a norvég hatóságokkal közösen üzemeltető Crop Trust.
Sejtszintű jótékony hatásai lehetnek a zöld környezet közelségének, mutat rá egy új tanulmány. Mindez pedig az ember biológiai életkorára is hat.
A globális felmelegedés számos negatív hatása ismert, és most egy újabb elemmel bővülhet a lista: a növényekkel élő mikrobák is veszélyben lehetnek emiatt.
A környezet is jól jár, és mi is kapunk egy csomó szép virágot, ha már nincs szükségünk többé az iGreen Gadgets új telefontokjára – abból ugyanis több virág is ki tud hajtani, ha elültetjük.
Csak mikroorganizmusokat kell adni a Hold felszínéhez, és az alkalmas lehet arra, hogy növényeket termesszenek benne üvegházakban – állítja egy új tanulmány.
A Kárpát-medence őshonos növényfajaink zöme valószínűleg nem vándorolt délre, hanem helyben élhette túl a jégkorszakot – mutat rá egy friss magyar tanulmány.
Ígéretes napelemkoncepciót mutattak be brit kutatók. A technológiát több tekintetben is a levelek ihlették.
Kínai őslénytankutatók egy csoportja jelentős tudományos felfedezést tett, amikor a Kína északkeleti részén talált 120 millió éves madárkövület gyomortartalmának növényi alkotóelemeit vizsgálta.
Minden szempontból előnyös lehet minél több növényt elhelyezni az otthonunkban, ugyanis a jelek szerint rendkívül hatékonyan szűrik ki a mérgező anyagokat a levegőből.
Az ezerféle színben pompázó vadvirágos rét „zöldebb” alternatíva lehet, mint a tökéletesen gondozott pázsit – állítják brit kutatók, akik véleményüket a King's College érdekes kísérletével támasztják alá.
