Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
A Lancet Planetary Health című folyóiratban március 6-án közzétett tanulmány szerint a világ népességének mindössze 0,001 százaléka lélegezhet be olyan leveőt, amelynek szállópor-tartalma (PM2,5) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott biztonságos napi szint alatt van – írta meg az Interesting Engineering.
A PM2,5 a 2,5 μm-nél kisebb részecskéket jelöli a levegőben. Ezek a részecskék nagyjából harmincszor kisebbek az ember hajszál vastagságánál. Belélegezve eljutnak egészen a tüdőig, és onnan csak nagyon nehezen ürülnek ki. Kitettség esetén irritálja a szemet, az orrot és a torkot, köhögést tüsszögést és orrfolyást okozhat. Aki nagyon sokáig ilyen levegőt szív, annál légszomj jelentkezhet, de a tüdőfunkció is csökken, az asztmások és szívbetegek állapota pedig jelentősen romolhat.
Az ausztrál Monash Egyetem kutatói a világon elsőként egy olyan térképet is készítettek, amely pontosan megmutatja, hogy hogyan változott a PM2,5 globális eloszlása az elmúlt néhány évtizedben.
Mivel a légszennyezettséget figyelő állomásokból helyi, nemzeti, regionális és globális szinten is kevés van, így nagyon nehéz megbecsülni a pontos kitettséget. A tudósok ezért a gépi tanulás segítségével igyekeztek megbecsülni a globális felszíni PM2,5-koncentrációt. Ehhez a területek geológiáját és meteorológiai viszonyait is figyelembe vették. A térképet 10x10 km-es felbontással készítették el.
Monash University
A kutatók a 2000 és 2019 közötti időszakban figyelték a légszennyezettséget, és azokra a területekre fókuszáltak, ahol a PM2,5 koncentrációja meghaladja a napi 15 μg/m³ (mikrogramm/levegőköbméter) határértéket. Ez az a szint, amit a WHO még biztonságosnak tart.
Ezek alapján 2019-ben a világ szárazföldi területének csupán 0,18 százalékánál volt éves szinten ennél alacsonyabb a határérték. 2000-től 2019-ig Európában és Észak-Amerikában is csökkent a koncentráció, ugyanakkor Ázsia déli részén, Ausztráliában, Új-Zélandon, Közép-Amerikában és a Karib-térségben növekedett. Összességében így az év több mint 70 százalékában volt a biztonságos szint felett az érték.
A kutatók szerint a helyzet Dél- és Kelet-Ázsiában az egyik legrosszabb, ott az év 90 százalékában magasabb az egészségügyi határértéknél a PM2,5 koncentrációja.
2000 és 2019 között az éves átlagos PM2,5-szint világszerte 32,8 µg/m³ volt. A legmagasabb PM2,5-koncentráció Kelet-Ázsiában (50,0 µg/m³) és Dél-Ázsiában (37,2 µg/m3) volt a vizsgált időszak alatt, amit Észak-Afrika (30,1 µg/m3) követett.
Kimondta a WHO: 100 emberből 99 nem olyan levegőt szív, amilyet kellene
Szinte az egész emberiség ki van téve a légszennyezésnek: a világ népességének mintegy 99 százaléka lélegzik olyan levegőt, amelyben határérték felett vannak a szennyezőanyagok - közölte hétfőn közzétett éves jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Ausztráliában és Új-Zélandon (8,5 μg/m³), Óceánia más régióiban (12,6 μg/m³), míg Dél-Amerikában (15,6 μg/m³) volt a legalacsonyabb éves PM2,5 koncentráció.
A tudósok szerint a légszennyezettség mértéke az évszakoktól is függ. A csapat viszonylag magas PM2,5 koncentrációt jegyzett fel augusztusban és szeptemberben Dél-Amerikában, júniustól szeptemberig pedig Afrikában, a Szaharától délre fekvő területeken.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
