Az IBM kvantumszámítógépének, az Eagle-nek sikerült legyőznie egy szuperszámítógépet egy összetett matematikai feladat megoldásában. Ez volt az első olyan eset, hogy ez a technológia felülmúlta egy hagyományos elven működő számítógépét – írta meg az Interesting Engineering.

A cég kutatói által a Nature-ben publikált teszt eredménye szerint ez az első olyan kvantumszámítógép, ami több mint 100 qubites skálán pontos eredményt adott.

A qubit a kvantumbit rövidítése, és a kvantumszámítógépekben a hagyományos számítógépek bitjeinek felel meg. Mindkettő az információ elsődleges vagy legkisebb egysége, azonban a két állapotú (0 vagy 1) bitekkel ellentétben a qubit bármelyik állapotban, vagy akár szuperpozícióban is lehet, ahol a két állapot tetszőleges arányában létezik.

Világszerte rengeteg laboratóriumban dolgoznak azon, hogy a szuperpozíció segítségével nagy mennyiségű információt számoljanak ki jóval rövidebb idő alatt, mint amennyi idő alatt egy szuperszámítógép végezne a művelettel. Mivel azonban a szuperpozíciót a külső környezet legkisebb interferenciája is megzavarhatja, a kvantumszámítógépek nagyon könnyen hibázhatnak a folyamat során.

A tudósok eddig arra törekedtek, hogy környezetet biztosítsanak a gépnek, ezért a lehető legkevesebb qubittel dolgoztak az interferencia csökkentése érdekében. Az utóbbi időben azonban inkább a zajos környezetet választották, mivel a qubitek számának növelése exponenciális előnyökkel jár. A kínai kutatók nemrég például egy olyan kísérletet végeztek, amely során sikerült 1 másodperc alatt megoldani egy olyan matematikai problémát, ami egy szuperszámítógépnek öt évbe telt volna.

Holnaptól borul a fél világ? Mit jelent a kvantumfölény, mire számíthatunk ezután?

A Google bejelentette, hogy elérte a kvantumfölényt, azaz olyan kvantumszámítógépet építettek, amely meghaladja a klasszikus számítástechnika legfelső határait. Hogy valami fontos előrelépésről van szó, azt mindenki érzi, de hogy pontosan mit is jelent és milyen következményekkel járhat, az némi magyarázatra szorulhat. Íme a közérthető válasz.

Most az IBM vezető tudósa, Abhinav Kandala is hasonló megközelítést alkalmazott a csapatával. A szakemberek által megépített Eagle 127 qubites, és egy szuperszámítógéppel együtt azt a feladatot kapta, hogy számítsa ki egy részecskegyűjtemény legvalószínűbb viselkedését.

A kutatók azt találták, hogy az egyenletek bizonyos számú részecske esetében pontosan megoldhatók. Mivel azonban a részecskék száma nőtt, a megoldás kiszámításához olyan módszerekre volt szükség, mint például a közelítés. Ekkor még mindkét gép eredményei megegyeztek. Végül azonban a számítások annyira bonyolultak lettek, hogy a szuperszámítógép már nem tudott velük mit kezdeni.

Eközben az Eagle folyamatosan adta az eredményeket. Bár a kutatóknak nem volt lehetőségük arra, hogy ezek helyességét ellenőrizzék, a közelítés alapján úgy vélték, hogy helyesek lehetnek.

1000 qubites kvantumszámítógépet épít Európa, Magyarország is beszáll

A kvantumszámítógépek működéséhez szükséges programokat is fejlesztenek majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökei. A kutatók így segítenek létrehozni Európa 1000 qubites kvantumszámítógépes rendszerét.

Bár ez volt az első alkalom, hogy egy 127 qubites gép így működött, a tudósok szerint még nem sikerült elérni a kvantumfölényt. A kvantumfölény az, amikor egy kvantumszámítógép már jobb teljesítményt nyújt, mint egy szuperszámítógép.

Az IBM ugyanakkor arra számít, hogy a technológia a következő években fejlődni és finomodni fog.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.