Tíz évvel azután, hogy egy szimuláció rávilágított, a fémek képesek lehetnek beforrasztani saját repedéseiket, amerikai kutatóknak sikerült kísérlettel is igazolniuk az elméletet.
Különleges folyamatot figyeltek meg nemrég az amerikai Sandia Nemzeti Laboratórium kutatói, ami világszerte megdöbbentette a tudósokat. A nanokristályos fémeken végzett törési tesztek során nyújtottak meg többször is egy nagyon kicsi platinadarabot, melyen az anyagfáradás következtében miniatűr repedés keletkezett.
A Nature tudományos folyóiratban bemutatott kísérletet folytatván váratlan dolog történt: a repedés növekedése nemcsak megállt, de rövidülni, gyógyulni kezdett a sérülés.
A Texas A&M Egyetem minap a nyár közepén bemutatott eredmények kapcsán tett közzé néhány részletet Michael Demkowicz, a Texas A&M Egyetem anyagtudományi és mérnöki tanszékének tudósától, a tanulmány társszerzőjétől. Ő volt az, aki tíz évvel ezelőtt, még a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatójaként megjósolta az öngyógyító fémek felfedezését. Elmondása szerint meglehetősen szkeptikus volt, amikor 2013-ban először látta a kísérlet eredményét. Csak idén derült ki, hogy a szimulációk nem tévedtek.
Olyan, erős szuperfémet talált fel a Boeing, amelynek 99,99%-a levegő - videó
Ennél látványosabban bemutatott technológia fejlesztés már régen volt. A Boeingnél fejlesztett új anyag fémből van, de nagyságrendekkel könnyebb a hungarocellnél is.
A gondot az jelentette, hogy eddig nem álltak rendelkezésre olyan kísérleti módszerek, melyekkel a jelenséget tudományos értelemben bizonyítani tudta volna. A szakember szerint a nanokristályos fémek megkönnyítik az öngyógyulás tanulmányozását, mivel kis szemcseméretük több olyan mikroszerkezeti jellemzőt tesz lehetővé, amelyekkel még a kis repedések is kölcsönhatásba léphetnek.
A kutatók megállapították, hogy a szemcsehatárok befolyásolhatják az öngyógyítást attól függően, hogy a határvándorlás milyen irányt mutat a repedéshez képest. Demkowicz szerint ez a tulajdonság sok fémre és ötvözetre jellemző, és lehetséges a manipulációja.
Ez a folyékony robot képes apró cseppekre esni, majd újra egy nagyobb masszává alakulni
A mindössze egy centiméteres lágy robotot egy sor mágnes irányítja, így képes alakot váltani. A kutatók szerint a fejlesztésnek az orvoslásban lehet igazán haszna.
A tudós kiemeli, egyelőre csak a mikroméretű fémeknél van jelen az öngyógyítás, ám a jövőben nagyobb méretben is lehetségessé válhat. Ennek mikéntjét kutatják most.
További fontos részlet, hogy a kísérleteket vákuumban, más anyagoktól mentes környezetben végezték el. Emiatt egyelőre nem tudni, hogy környezeti tényezők miként befolyásolhatják ezt a folyamatot. Ugyanakkor az űrtechnológiában így is komoly hasznát lehet majd venni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
