Különleges folyamatot figyeltek meg nemrég az amerikai Sandia Nemzeti Laboratórium kutatói, ami világszerte megdöbbentette a tudósokat. A nanokristályos fémeken végzett törési tesztek során nyújtottak meg többször is egy nagyon kicsi platinadarabot, melyen az anyagfáradás következtében miniatűr repedés keletkezett.

A Nature tudományos folyóiratban bemutatott kísérletet folytatván váratlan dolog történt: a repedés növekedése nemcsak megállt, de rövidülni, gyógyulni kezdett a sérülés.

A Texas A&M Egyetem minap a nyár közepén bemutatott eredmények kapcsán tett közzé néhány részletet Michael Demkowicz, a Texas A&M Egyetem anyagtudományi és mérnöki tanszékének tudósától, a tanulmány társszerzőjétől. Ő volt az, aki tíz évvel ezelőtt, még a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatójaként megjósolta az öngyógyító fémek felfedezését. Elmondása szerint meglehetősen szkeptikus volt, amikor 2013-ban először látta a kísérlet eredményét. Csak idén derült ki, hogy a szimulációk nem tévedtek.

Olyan, erős szuperfémet talált fel a Boeing, amelynek 99,99%-a levegő - videó

Ennél látványosabban bemutatott technológia fejlesztés már régen volt. A Boeingnél fejlesztett új anyag fémből van, de nagyságrendekkel könnyebb a hungarocellnél is.

A gondot az jelentette, hogy eddig nem álltak rendelkezésre olyan kísérleti módszerek, melyekkel a jelenséget tudományos értelemben bizonyítani tudta volna. A szakember szerint a nanokristályos fémek megkönnyítik az öngyógyulás tanulmányozását, mivel kis szemcseméretük több olyan mikroszerkezeti jellemzőt tesz lehetővé, amelyekkel még a kis repedések is kölcsönhatásba léphetnek.

A kutatók megállapították, hogy a szemcsehatárok befolyásolhatják az öngyógyítást attól függően, hogy a határvándorlás milyen irányt mutat a repedéshez képest. Demkowicz szerint ez a tulajdonság sok fémre és ötvözetre jellemző, és lehetséges a manipulációja.

Ez a folyékony robot képes apró cseppekre esni, majd újra egy nagyobb masszává alakulni

A mindössze egy centiméteres lágy robotot egy sor mágnes irányítja, így képes alakot váltani. A kutatók szerint a fejlesztésnek az orvoslásban lehet igazán haszna.

A tudós kiemeli, egyelőre csak a mikroméretű fémeknél van jelen az öngyógyítás, ám a jövőben nagyobb méretben is lehetségessé válhat. Ennek mikéntjét kutatják most.

További fontos részlet, hogy a kísérleteket vákuumban, más anyagoktól mentes környezetben végezték el. Emiatt egyelőre nem tudni, hogy környezeti tényezők miként befolyásolhatják ezt a folyamatot. Ugyanakkor az űrtechnológiában így is komoly hasznát lehet majd venni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.