szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Vasárnap este a Hold szoros együttállásba kerül a kékes színű Spica csillaggal, a jelenséget pedig szabad szemmel is meg lehet majd figyelni a koraesti égen – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Mint írják, vasárnap este 22 órától a hónap legszorosabb, szabad szemmel is látható együttállása történik az égbolton, hiszen ekkor a Hold nagyon közel kerül a Szűz csillagkép legfényesebb csillagához, a Spicához.

Napnyugtakor a Spica mindössze hat ívpercre jár majd a Hold déli féltekéjétől, ez a közelség azonban csak nagyobb, 15–20 centiméteres csillagászati távcsővel lesz megfigyelhető a még világos égen. Később azonban már meg lehet próbálni a Spica csillagot szabad szemmel is megtekinteni. A Hold a déli égbolton mintegy 30 fokos magasságban látszik majd, feltűnő és könnyen észrevehető lesz. A Spica ekkor 12 ívpercre jár a Holdtól, amely a Hold átmérőjének kevesebb, mint a fele. A halvány csillagot a Holdtól jobbra lefelé kell majd keresni.

A Hold- és a Spica helyzete vasárnap este 22:30-kor
Stellarium-web.org / Svábhegyi Csillagvizsgáló

Mire teljesen besötétedik, már szabad szemmel is biztosan jól látható lesz az égi jelenség, egy egyszerű kézi távcsővel pedig egy látómezőben lehet majd látni a Holdat és a csillagot.

A Spica a Földtől 250 fényévre található, és számos különleges tulajdonsága van. A 16. legfényesebb csillag az égbolton, átlagfényessége 1,0 magnitúdó, így városokból is jól látható szabad szemmel. Azt is észre lehet venni, hogy a csillag színe kékes, amit rendkívül forró, mintegy huszonötezer Celsius-fokos felszíni hőmérséklete okoz. Azonban nem csak ebben a tekintetben múlja felül a Napot, hanem méretében és tömegében is. Átmérője tizenegymillió kilométer körül van, tömege pedig tizenegyszer nagyobb, mint a Napé.

Rejtélyes spirálok jelennek meg a sarkvidék egén

Természetfelettinek tűnik, de van racionális magyarázat a sarkvidéki égbolton minap felbukkant, rejtélyes fényes spirálokra.

A 73 százalékos dagadó Holdat kistávcsővel vizsgálva, a középső részén a fény-árnyék határon látható a Kárpátok hegyvonulat (Montes Carpatus). Ez a hegység több mint 300 kilométer hosszú, és a hegycsúcsai a két kilométert is elérik. Alatta lehet látni a Hold egyik legszebb kráterét, a Copernicust. Ez egy fiatal kráternek számít, mivel egymilliárd évvel ezelőtt keletkezhetett egy aszteroida becsapódása után. A mintegy száz kilométer átmérőjű kráter közepén központi csúcsok láthatók, a kráterből pedig fényes sugársávok erednek szét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!