Peter Bentley, a University College London tudósa szerint ma már minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy egy, az álmokat felvevő rendszer készüljön, hogy aztán reggel vissza lehessen nézni, mi mindenről álmodott az ember.
Valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy sokan bosszankodtak már azért, mert bár intenzív volt az álmuk éjszaka, reggel mégsem tudták azt felidézni. Általában ilyenkor merül fel, hogy milyen jó lenne, ha lenne egy olyan gép, ami rögzíti azt, így másnap reggel könnyen vissza lehetne nézni. Ehhez egy gondolatolvasó eszközre, valamint az agyi jelek lefordításához szükséges mesterséges intelligencia kell – és ha jobban belegondol az ember, egy ilyen rendszer létrehozása ma már nem is annyira tűnik vad, utópisztikus elképzelésnek.
A Peter Bentley, a University College London tudósa a BBC-n írt arról, hogy ennek mi a feltétele. A szakember emlékeztet: egy japán kutatás már 2023-ban megmutatta, mennyire közel lehet a valósághoz egy álomrögzítő gép elkészítése. A kutatók fMRI (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) segítségével rögzítették az alvó résztvevők agyi aktivitását, majd gépi tanulás segítségével osztályozták az észlelt elemeket, például kulcsot, személyt vagy épp egy széket.
A tanulmánynak azonban volt egy hibája: az alvás kezdeti két szakaszára összpontosított, amely során lényegében hallucinációkat lát az ember, nem pedig álmokat. A szakemberek azért választották ezt a módszert, hogy a résztvevők az ébredés után gyorsan le tudják jegyezni, mit „láttak”.
Az álmok reprodukálásához rengeteg fMRI-adatra van szükség, valamint olyan alanyokra, akik tisztán el tudják mondani, mit álmodtak – ez teszi lehetővé ugyanis azt, hogy kiderüljön, mennyire működik pontosan a rendszer. Valószínűleg ez a legnehezebb része az egész fejlesztésnek.
Jó hír a dologgal kapcsolatban – véli Bentley –, hogy nem kell a nulláról elkezdeni a vizsgálatot. Más kutatások olyan hatalmas adatkészletet hoztak létre, amely során fMRI segítségével rögzítették az alanyok agyi tevékenységét, miközben azok videókat vagy képeket néztek, olvastak vagy beszédet hallgattak. Vagyis lényegében rengeteg információ van arról, hogy az egyes elemek által keltett ingereknek milyen jelük van az agyban.
Ha sikerül létrehozni egy olyan fMRI-t, ami kellően kicsi ahhoz, hogy az embert az otthonában monitorozza, akkor a jeleket feldolgozó mesterséges intelligenciát már nem lesz nehéz összerakni. Elég csak arra gondolni, hogy az olyan generatív mesterséges intelligenciák, mint például a Sora (OpenAI) vagy a Lumiere (Google DeepMind) már nagyon álomszerű videósorozatokat képes készteni. Ha a fMRI által rögzített jeleket a mesterséges intelligencia szöveges utasításokká konvertálja, máris kész a technológia a bevetésre.
Fontos, hogy ezek a gépek nem gondolatolvasók lennének, csupán lejegyeznék azt, amit az adott illető lát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
