Sikerült áttörést elérni annál a 44 éves férfinál, aki 31 éve a depresszió egy olyan formájában szenved, ami eddig egyetlen kezelésre sem reagált. A beteg a Minnesotai Egyetem egy kísérleti agystimulációs terápiáján esett át. Jelenleg ez az egyetlen eset, amiről eddig beszámoltak a kutatók, ám reményt adhat a hasonló problémával küzdőknek – írja az IFLScience.
A férfi még óvodásként kapott először pánikrohamot, az évek során pedig pszichiátriai betegségekkel, többek között depresszióval és poszttraumás stressz zavarral (PTSD) diagnosztizálták. Az elmúlt 31 évben többször is kórházi kezelésre szorult. A PsyArXiv perprint szerveren megjelent publikációban a kutatók azt írták, a három évtized a férfinél lényegében egyetlen depressziós epizód volt, problémája egyszer sem mutatta az enyhülés jeleit.
A férfi 19 különböző gyógyszert próbált ki az évek során, valamint elektrokonvulzív terápiát is alkalmaztak nála. Ennek során elektromos impulzussal generalizált epilepsziás rohamot váltanak ki, ami lényegében újrahuzalozza az agyat. Bár bizonyos esetekben ez hatásos, a férfinél kognitív károsodást okozott.
A Minnesotai Egyetem kutatói bevonták őt a vizsgálatukba, amely során egy újfajta eljárást, a személyre szabott adaptív kortikális elektrostimulációt (PACE) próbálták ki. Ennek során egy funkcionális MRI vizsgálat segítségével feltérképezik az agyat, hogy aztán a stimulációhoz használt elektródákat a megfelelő helyre vezessék be. A vizsgálatok kimutatták, hogy a beteg egyik agyterülete, a szalienciahálózat, amit 2007-ben fedeztek fel és amit korábban a depresszióval is kapcsolatba hoztak már, 12,4-szer nagyobb volt a kontrollcsoportéhoz képest.
A csapat a feltérképezés után négy elektródát ültetett a férfi agyába, mindkét agyféltekébe kettőt–kettőt. A stimulációnak azonnali hatása lett: a férfi örömet és boldogságot érzett, amire korábban soha nem volt példa. Egy másik stimuláció során a nyugalom és a relaxáltság érzése fogta el, ám volt olyan elektróda, amely szorongást eredményezett. A kutatók szerint mindez azt mutatja, hogy a stimulációt egyénre kell szabni.
A vizsgálat tanulmánya egyelőre lektorálásra vár, ám ha valóban beigazolódik a kezelés hatékonysága, az reményt adhat a hasonló problémával küzdőknek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
