Amerikai kutatók szerint a dinitrogén-oxid olyan hatásmechanizmusát sikerült feltárni, amiről eddig fogalma sem volt az orvostudománynak.
Világszerte milliókat érint a depresszió, így sok kutatás célja, hogy hatékony megoldást találjon a probléma kezelésére. Míg a szokásos kezelések, mint például a terápia és a gyógyszeres kezelés egyes esetekben segítenek, a betegek közel egyharmadánál sikertelenek. Emellett a hagyományos antidepresszánsok csak hetekkel a terápia megkezdése után kezdenek el hatni, amit a betegek is nehezen viselnek el.
A Pennsylvaniai Egyetem kutatói ezért egy olyan módszer keresésébe kezdtek, ami gyorsan segít enyhíteni a depresszió tüneteit, és úgy tűnik, meg is találták azt a dinitrogén-oxid formájában. Ha így nem is cseng ismerősen az anyag neve, a nevetőgáz elnevezés valószínűleg már jóval több embernek mond valamit. A tudósok most egy meglepő új mechanizmust fedeztek fel az egyébként már 180 éve ismert dinitrogén-oxid antidepresszáns hatásával kapcsolatban.
A kutatók korábban úgy vélték, hogy a nevetőgáz azáltal működik, hogy blokkolja az úgynevezett NMDA receptorokat, amelyek szinte minden agysejtben megtalálhatók, és amelyek döntő szerepet játszanak a fájdalom érzékelésében és a neuronok közötti kommunikációban. A Nature Communications című tudományos lapban megjelent publikáció szerint azonban most egy újabb hatásmechanizmusra derült fény.
A vizsgálat során egereken tesztelték a nevetőgáz hatását. Az állatok egy órán keresztül szívták be a gázt a maszkokon keresztül, ez azonban váratlan eredményhez vezetett: ahelyett, hogy az agy lenyugodott volna, a dinitrogén-oxid szinte azonnal aktivált bizonyos idegsejteket. Ezek az L5-neuronok voltak, amelyeket a cinguláris kéreg szürkeállományában azonosítottak. Ez az az agyi terület, amely az érzelmek és viselkedés szabályozásáért felelős.
A legtöbb érzéstelenítő megnyugtatja az agyat, majd ahogy múlik a hatása, a neuronok úgy kezdenek el ismét a megszokott módon működni. Ebben az esetben azonban az L5-neuronokat felpörgette a nevetőgáz, és még a gáz használata után is ilyen állapotban voltak. A kezelést követően az egerek viselkedése javult, többet mozogtak, és szívesen ittak édes vizet, ami a megnövekedett élvezet jele.
A kutatók kulcsfontosságú tényezőként azonosították a folyamatban az L5-neuronok SK2 nevű káliumcsatornáit. Ezek a csatornák általában lehetővé teszik a káliumionok kijutását a sejtekből, megnyugtatva azokat. A dinitrogén-oxid azonban blokkolja ezeket, aktív állapotban tartja az idegsejteket, ami gyors hangulatjavuláshoz vezet.
Ez a felfedezés megkérdőjelezi a régi, NMDA-receptorral kapcsolatos elméletet, és új betekintést nyújt abba, hogy a dinitrogén-oxid hogyan enyhíti a depressziót.
A szakemberek szerint miközben minden harmadik depressziós ember nem reagál a gyógyszeres terápiára, a nevetőgáz esetében a hatás azonnali és órákon, vagy akár egész napon át tarthat.
A kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek, ez nem jelenti azt, hogy a dinitrogén-oxig egyfajta csodaszer lenne, sőt. A használatához orvosi felügyeletre van szükség, a mellékhatások – például hányinger – mellett pedig az sem kizárt, hogy addikció alakul ki a szerrel kapcsolatban. A szakemberek ezért a jövőben további vizsgálatot folytatnának, hogy kiderüljön, milyen módon lehet biztonságos keretek között használni a nevetőgázt, és hogyan lehet annak depresszióra gyakorolt jótékony hatását minél tovább fenntartani.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
