Drámai jövőképet festett az MI keresztapja, óriási munkanélküliség jöhet, de a cégek profitja kilőhet

Pár embert még gazdagabbá, rengeteget pedig még szegényebbé tehet a mesterséges intelligencia, véli a Nobel-díjas Geoffrey Hinton, aki 2023-ban távozott a Google-től.

  • HVG

Terjedelmes interjút adott a Financial Timesnak Geoffrey Hinton, aki 2024-ben John Hopfielddel megosztva kapta a fizikai Nobel-díjat az „alapvető felfedezésekért és találmányokért, amelyek lehetővé teszik a gépi tanulást a mesterséges neurális hálózatok segítségével”.

A mesterséges intelligencia keresztapjaként is emlegetett Geoffrey Hinton az interjúban nem köntörfalazott, és egyenesen megmondta, meglátása szerint milyen jövőre számíthat az emberiség az MI mellett.

A szakember úgy véli, az MI miatt nőni fog a munkanélküliség, de a cégek profitja is, mivel a munkavállalókat ezzel a technológiával fogják kiváltani. Ez viszont, hangsúlyozza, nem a technológia hibája, hanem a kapitalizmusé.

Hinton több mint egy évtized után, 2023-ban távozott a Google-től, és fújt riadót a technológia miatt – amit azonban saját bevallása szerint ő is használ.

„Ami valójában történni fog, az az, hogy a gazdagok az MI-t fogják használni a munkások kiváltására. Ez óriási munkanélküliséget, és jelentős profitnövekedést fog jelenteni. Pár embert még gazdagabbá, a legtöbbet pedig még szegényebbé fogja tenni” – magyarázza.

Ez egybecseng azzal a nyilatkozatával is, amit augusztusban a Fortune magazinnak adott – akkor ugyanis azt mondta, hogy az MI-cégek inkább foglalkoznak a rövid távon elérhető nyereséggel, sem mint a technológia hosszú távú következményeivel.

https://hvg.hu/tudomany/20241008_fizikai-nobel-dij-#

A szakember szerint az MI veszélyeit két kategóriába lehet sorolni: az emberiség jövőjére vonatkozó kockázat, valamint az, hogy a rosszindulatú emberek hogyan manipulálhatják a technológiát. Például, véli, az MI segíthet valakinek egy biológiai fegyver elkészítésében. Azt viszont sajnálja, hogy a Trump-adminisztráció nem szabályozza komolyabban az MI-iparágat, szemben Kínával.

„A történelem azon pillanatát éljük, amikor valami bámulatos történik – és ez lehet elképesztően jó, vagy elképesztően rossz is. Találgathatunk, de a dolgok nem maradnak úgy, ahogy vannak”.

A Google egykori szakembere egyébként nem a Geminit szereti a legjobban, hanem az OpenAI-féle ChatGPT-t, amit leginkább kutatási célokra használ. Vicces adalékként ugyanakkor még elárulta: a volt barátnője a szakításukkor szintén az OpenAI chatbotját használta, hogy elmondja neki, „milyen szemét volt”.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hozzászólások