Otthagyta a Google-t Geoffrey Hinton, aki két társával közösen 2018-ban a Turing-díjat is megkapta a jelenlegi mesterséges intelligencia alapjául szolgáló munkájáért – tette mindezt azért, hogy szabadon beszélhessen az MI veszélyeiről.

Hinton a The New York Times-nak adott interjújában beszélt arról, hogy egy része már bánja élete munkáját, ugyanakkor megjegyezte: „A szokásos kifogással vigasztalom magam: ha nem én tettem volna, akkor valaki más”, tehát valaki ígyis-úgyis elkészítette volna a jelenleg rohamosan terjedő MI-modelleket, amivel szemben egyre többen szólalnak fel. Maga Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója is azt nyilatkozta nemrég, hogy veszélyt jelenthet a társadalomra az MI.

Hinton több mint egy évtizedet töltött a Google-nél, és áprilisban jelentette be, hogy távozik a cégtől – a vezérigazgatóval csütörtökön beszélt személyesen, bár erről a diskurzusról több nem derült ki.

Azonnal, legalább fél évre állítsanak le minden komoly MI-kutatást, követeli Musk és Harari is

Újabb részleteket közölt az OpenAI a ChatGPT múlt heti hibájáról, melyből kiderül, hogy nem csak más felhasználók beszélgetéseinek címeit, de bizonyos fizetési adatait is láthatták néhányan.

Hinton még akkor került a Google kötelékébe, amikor a vállalat felvásárolta az egyik vállalkozását, amit két tanítványával alapított – egyikük ma már a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI vezető tudósa.

Ők hárman annak idején egy olyan neurális hálózatot alkottak meg, ami fotók ezreinek elemzése után képes azonosítani olyan gyakori tárgyakat, mint a virágok, vagy éppen a kutyák és a macskák. Ez az a munka, ami végül a ChatGPT és a Google Bard létrehozásához vezetett.

Az interjúból kiderül: Hinton elégedett volt azzal, ahogyan a Google a technológiát irányítja – egészen addig, amíg a Microsoft piacra nem dobta az OpenAI technológiáját alkalmazó új Binget. A Google erre „vörös kóddal” reagált cégen belül, és egy ilyen heves küzdelmet gyakorlatilag lehetetlen megállítani – ez pedig egy olyan világot eredményezhet, amiben olyan sok lehet a valótlan kép és szöveg, hogy senki sem fogja többé megmondani, mi a hamis, és mi a valódi.

Még idén uniós megállapodás születhet a mesterséges intelligencia szabályozásáról

Az MI már a spájzban van, nincs mire várni.

A félretájékoztatás veszélye mellett hosszabb távon Hinton attól is tart, hogy az MI felszámolhatja a rutinmunkákat, vagy éppen akár az emberiséget is, miután elkezd saját maga kódokat írni és futtatni.

A szakember még azt is kiemelte, sokan hitték, hogy az MI valóban okosabb lehet az embereknél – a legtöbben, köztük ő is, viszont azt gondolták, ez még túl távoli.

„Én azt hittem, ez még 30–50 évre van. Ma már nyilvánvalóan nem gondolom ezt” – mondta Geoffrey Hinton a The New York Timesnak.

A Google jelen pillanatban egyébként kisebb lépéshátrányban van a Barddal a már szélesebb körben elérhető – de még mindig feliratkozást igénylő – Microsoft Bing mögött, előbbi egyelőre csak néhány kiválasztott országban érhető el, míg utóbbi már szinte mindenkinek, aki feliratkozik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.