Génmódosított sertésmájat ültettek be egy 71 éves férfiba, aki a beavatkozást követően 171 napot élt – igaz, ebből 38 napon keresztül volt a szervezetében a sertésből származó szerv. A kínai orvosok egy tudományos szaklapban is közreadtak egy publikációt – ilyesmire a CNN cikke szerint még nem volt példa.
A tudósok már több alkalommal is sikerrel transzplantáltak génmódosított sertésszerveket emberekbe – szívet, vesét –, ám a májat egyelőre még csak agyhalott egereknél vizsgálták. Utóbbira az a magyarázat, hogy sok, a területen dolgozó szakember szerint nem biztos, hogy a máj alkalmas az efféle xenotranszplantációra – azaz az állati szerv emberbe ültetésére.
Erre cáfoltak rá a kínai orvosok, akik 2024 májusában ültették be egy 11 hónapos sertés máját egy 71 éves férfi szervezetébe. A sertés tíz génmódosításon esett át, hogy így csökkentsék a szerv esetleges fertőződésének vagy kilökődésének veszélyét. Az orvosok gyógyszereket is adtak a férfinak, hogy megakadályozzák az esetleges kilökődést.
Mint a CNN megjegyzi, a férfit eredetileg hepatitis B-hez köthető májzsugorral (cirrhosis) szállították kórházba. Ez egy olyan állapot, melynek során az egészséges szöveteket felváltja a hegszövet – rontva a májműködést, és olykor májelégtelenséget is okozva. A férfi májában emellett egy daganat is volt, melynek kezelése nem vezetett eredményre.
Az ilyen esetek többségében a sebészek műtéti úton távolítják el a máj egy részét, de a Journal of Hepatology című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerzői szerint a férfi májának megmaradt része már túl kicsi lett volna ahhoz, hogy kiszolgálja a szervezet anyagcsere-igényét.
Az orvosok így eltávolították a daganatot, és beültették a sertésmájat a férfi májának megmaradt részébe. A transzplantáció a jelek szerint sikeres volt; a szerv azonnal felvette az egészséges színét, és elkezdett az epével közösen működni. Egy napon belül a májfunkciók jelentősen javultak, és semmi jele nem volt gyulladásnak vagy kilökődésnek.

A műtétet követő 10. napon még nem voltak jelek a kilökődésre, sőt: úgy tűnt, a férfi májának megmaradt része jobban működött, mint az operációt megelőzően. A véráramlás is jónak tűnt a transzplantált szervben.
A 25. napon a páciens szíve a progresszív stressz jeleit kezdte mutatni, a 28. és a 33. napon végzett vizsgálatok pedig a transzplantációval összefüggő gyulladásos változásokat mutattak, ezért néhány gyógyszert kicseréltek. Voltak azonban más jelek is, melyek arra utaltak, hogy kialakult a férfinél egy, a xenotranszplantációval kapcsolatos probléma.
A 37. napon a férfi vérnyomása zuhanni, a pulzusa pedig nőni kezdett, és többször is eszméletét vesztette. Ekkor úgy ítélték a szakemberek, hogy a férfi saját mája már elég jól működik ahhoz, hogy a sertését eltávolíthassák, így a 38. napon kivették azt. A saját mája rendben működött ezt követően is.
135 nappal a műtét után a férfi belső gyomor-bélrendszeri vérzést szenvedett el, és végül a 171. napon az ezzel összefüggő problémák miatt meghalt.
https://hvg.hu/tudomany/20230920_mumaj_kina_orvoslas_kiserlet_betegseg_mesterseges_maj
A kutatók úgy vélik, az eset fontos betekintést nyújtott abba, hogy milyen kihívásokkal szembesülhetnek az orvosok egy ilyen transzplantáció során. Hosszú még az út, és ez a vizsgálat is csak egy lépés a cél felé – igaz, abból egy nagyobbnak tűnik.
(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.