A CNN jelentése szerint az anyag „Superwood” (Szuperfa) néven kerül forgalomba, és az InventWood gyártja, amelyet Liangbing Hu anyagtudós alapított társaival. A szakember bő egy évtizede határozta el, hogy újragondolja a legősibb építőanyagot: a Marylandi Egyetem anyaginnovációs központjában dolgozva Hu innovatív módszereket talált a fa „újraértelmezésére” – egy esetben még átlátszóvá is tette azt a lignin eltávolításával. Ez adja a fa színét, sőt, bizonyos szinten az erősségét is.
A mára már a Yale Egyetem professzoraként dolgozó szakember legfőbb célja azonban az volt, hogy a cellulózt – a növényi rostok legfontosabb összetevőjét – felhasználva erősebbé tegye a fát. Az áttörés 2017-ben következett be, amikor is egy kémiai kezeléssel megerősítette a normál faanyagot. Lényegében javított a fa természetes cellulóz-tartalmán, hogy egy jobb építőanyagot kapjon eredményül.
A fát elsőként vizes, vegyi anyagos fürdőben forralták, majd forrópréseléses technikával sejtszinten összenyomták. Így lényegesen sűrűbbé vált. A Nature című tudományos folyóiratban közzétett publikáció szerint az egyhetes folyamat végére a faanyag „erő-tömeg aránya” meghaladta minden ismert fémét és ötvözetét.
Végül több mint 140 (!) szabadalmat nyújtott be Hu a folyamat tökéletesítése során, s mára kereskedelmi forgalomba is került a szuperfa. Alex Lau, aki 2021-ben csatlakozott a céghez, kifejtette: lényegében fáról van szó, már amennyiben kémiai és praktikus nézőpontból figyeli az ember.
A segítségével ugyanakkor a mainál sokkal, akár négyszer könnyebb építményeket lehet felhúzni, mely a földrengésállóságukon is javíthat. Arról nem is beszélve, hogy az alapozás is egyszerűbb lehet, ami gyorsabbá és könnyebbé teheti az építkezéseket.
„Úgy néz ki, mint a fa, és ha teszteli, úgy is viselkedik – leszámítva, hogy jóval erősebb és jobb annál” – húzza alá Lau.
A vállalat első körben külső felületek burkolására ajánlja az új fát, később azonban a belső falakon és padlókon is alkalmazható lehet a megoldás. Sőt, végül akár bútorok is készülhetnek belőle – melyeket egészen biztosan nem lesz tanácsos baltával csapkodni a selejtezésüket követően.
Az új faanyagnak még megvannak a maga hátrányai: drágább a jelenlegi fáknál, és a karbonlábnyoma is jóval nagyobb. Az acélhoz viszonyítva azonban a szén-dioxid-kibocsátás 90 százalékkal alacsonyabb.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
