Kína legnagyobb műholdgyártó cégének, a DFH Satellite mérnökei azt állítják, sikerült végre megoldást találniuk egy olyan évtizedes problémára, ami eddig hátráltatta az űrbe telepített részecskenyalábos fegyverek fejlesztését. A részecskenyalábokat – az atomok vagy szubatomi részecskék közel fénysebességre gyorsítását – régóta az űrhadviselés lehetséges formájának tekintik.
Az elmélet szerint a hatalmas mozgási- és hőenergia segítségével képesek lehetnek megbénítani vagy megsemmisíteni az ellenséges műholdakat és rakétákat. Az ilyen fegyverek működéséhez azonban hatalmas mennyiségű energiára és a fedélzeti gyorsítókon belüli közel tökéletes szinkronizációra van szükség.
A hagyományos, megawattnyi teljesítmény előállítására képes rendszerek nem rendelkeznek az ilyen finom beállításokhoz szükséges szabályozással, az ultraprecíz rendszerek pedig nem tudják kezelni a hatalmas energiaterheléseket. A kínai mérnökök viszont állítják, megtalálták a tökéletes középutat – írja az Interesting Engineering.
Az általuk kifejlesztett rendszer a földi tesztek során 2,6 megawatt impulzusteljesítményt termelt, miközben a szinkronizációs pontosságot 0,63 mikroszekundumon belül tartotta. A szakemberek szerint a legtöbb meglévő impulzusos tápegység kevesebb mint 1 MW-ot termel, és jellemzően csak körülbelül 1 milliszekundumos szinkronizációs pontosságot ér el.
A kutatók szerint a prototípus teszteredményei azt mutatják, hogy az új megközelítés hatékonyan kezeli a két problémát, ami ígéretes lehetőségeket kínál a jövőbeli alkalmazására.
A fegyverkezésen túl a megoldásnak békés felhasználási módja is lehet: fejlett ionhajtóműveket hozhatnak létre, amellyel hatékonyabban navigálhatnak a műholdak, de a Föld nagy felbontású megfigyeléséhez és az időjárás monitorozásához is jó lehet a technológia.
A műholdas hálózatok – például a Starlink – bővítésével a hagyományos űrvédelmi módszerek, mint például a rakétaelfogók, egyre kevésbé hatékonyak.
A lézerek és a részecskesugaras fegyverek lehetővé teszik több célpont fénysebességű támadását, amihez kizárólag napenergiával termelt áramot használnak fel, és ami összességében nagyon alacsony lövésenkénti költséget eredményez. A katonai elemzők azonban óvatosak, megjegyezve, hogy a műholdakat úgy építik, hogy ellenálljanak az intenzív kozmikus sugárzásnak, íg kérdés, hogy az ilyen irányított energia át tud-e hatolni ezeken a védelmi rendszereken.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
