Egy szoba, ahol végre sírhatok
Bár főleg hajléktalan férfiakat látunk, valójában sok nő is otthontalan.
Régóta ismert, hogy a belső biológiai ritmus, az úgynevezett cirkadián ritmus jelzi a szervezet számára, hogy mikor kell lefeküdni aludni, mikor kell felkelni reggel, valamint számos biológiai folyamat működését biztosítja a nap 24 órájában. Mivel a felborult alvási szokásokat korábban már összefüggésbe hozták az Alzheimer-kórral, ezért a Washingtoni Egyetem kutatói most közelebbről is megvizsgálták, hogy a betegség kockázati tényezőivel összefüggő géneket miként befolyásolja a cirkadián ritmus.
A Science Alert beszámolója szerint ehhez egérkísérletet használtak. Az Alzheimer-szerű állapotban lévő egerek agyát egészséges egerek agyával hasonlították össze. A vizsgálat során azt találták, hogy két specifikus sejtben, az idegsejteket segítő asztrocitákban és a mikrogliának nevezett immunsejtekben mérhető a kulcsfontosságú gének expressziója. Az eredményeket ezután emberi szöveteken is tesztelték, és ugyanez az eredmény jött ki.
Erik Musiek, a Nature Neuroscience című tudományos lapban megjelent tanulmány egyik szerzője szerint eddig 82 gént hoztak összefüggésbe az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatával, és azt találták, hogy a cirkadián ritmus ezek körülbelül felének aktivitását szabályozza.
„Tudván, hogy ezek közül a gének közül sokat a cirkadián ritmus szabályoz, lehetőségünk nyílik arra, hogy olyan terápiás kezeléseket találjunk, amelyekkel manipulálhatjuk őket és megakadályozhatjuk a betegség előrehaladását” – véli a szakember.
https://hvg.hu/tudomany/20251104_alzheimer-kor-kialakulasa-napi-lepesszam-testmozgas-ebx
Az Alzheimer-kóros egereket genetikailag úgy módosították, hogy amiloid-béta fehérje plakkokat halmozzanak az agyukban, amelyek kialakulása a betegeknél is megfigyelhető. Egyelőre nem világos, hogy ezek zavarják-e meg a ritmust, vagy a megzavart ciklus váltja ki a plakk képződését – a kutatók azonban úgy vélik, a megváltozott cirkadián ritmus aggodalomra adhat okot.
Az emberi genom génjeinek körülbelül egyötöde a test belső órájára reagálva változtatja meg az expresszióját, ami olyan folyamatokat befolyásol, mint az emésztés, az alvás vagy a test regenerálódása. A kutatók úgy vélik, a fentiek alapján az agyműködéshez kulcsfontosságú gének valamiféle „óra-visszaállítása” lehet az Alzheimer-kór elleni védekezés egyik módja.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
