A mindössze 868 grammos, 5x5x15 centiméteres, nyitható napelemszárnyakkal felszerelt új magyar kisműhold, a Hunity jó néhány, tudományos kísérletek elvégzésére alkalmas műszert vitt magával az űrbe. A fedélzetén helyet kapott a győri Széchenyi István Egyetem fejlesztőcsapatának négy kísérleti panelje, valamint a tavalyi Cansat Hungary középiskolai verseny győztes csapatainak hat panelje is.
A november 28-i indítást követő héten sorra tesztelték a mérnökök az egyes modulok működőképességét, hogy kiderüljön, egyáltalán kapcsolatba lehet-e lépni az eszközzel. Azóta bebizonyosodott, hogy a Hunity összes modulja működik.
Csakhogy az általa küldött jeleket nem is annyira könnyű érzékelni. „Úgy kell ezt elképzelni, mintha egy zseblámpa fénycsóvájával próbálnánk megtalálni egy 5x5x15 centis téglatestet a világűrben, miközben az a Földtől mintegy 4-500 kilométer távolságban száguld” – fogalmazott Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese. Komoly műszaki teljesítmény tehát lekövetni a Hunity jeleit, mert miközben a műhold 27 ezer km/h sebességgel halad, a Föld is „kiforog” alóla. Az alacsony pályára állított „zsebműhold” naponta négyszer halad át Magyarország felett – kétszer a délelőtti, kétszer pedig az esti órákban.
„Egy szoftver segítségével követjük nyomon a műhold pályáját, és amikor azt látjuk, hogy már közelít Európához, akkor felkészülünk a vételre, várva a műholdfelkeltét a horizonton” – tette hozzá Vári Péter.
Amint érzékelik a műholdat, a vezérlőközpontban el kell dönteni, hogy milyen parancsokat adjanak neki. A rendelkezésre álló, maximum 8-12 percbe ugyanis bele kell férnie a műszaki paraméterek ellenőrzésének (mekkora az akkumulátor tápfeszültsége, milyen hőviszonyok között működik az űrben az eszköz, illetve hogyan töltötte fel az akkumulátorait), valamint a parancsok kiadásának is arra vonatkozóan, hogy mikor melyik modult kell működésbe hoznia. Minden, Hunityhez hasonló kis műholdnak van egy földi példánya is, amelyen modellezni lehet az űrben jelentkező problémákat.
Ebben az évben az eszköz űrbeli tesztelése zajlik, az év végéig a Hunity üzemszerű működésének be kell állnia – közölte az NMHH. Az első mérési eredmények és adatok a jövő év első felében várhatók.
Az, hogy felkerülhettek a műholdra a Cansat-győztes csapatok moduljai is, azért fontos, mert így a diákok a gyakorlatban próbálhatták ki a tudásukat a világűrben. A magyar középiskolások számára ez egy olyan tudományos lehetőség, amely még csak nagyon keveseknek adatott meg Magyarországon. Olyan referenciát szereztek ezzel a magyar diákok, ami további tudományos eredmények eléréséhez segítheti őket.
Az NMHH szakmai támogatásával teljesítette a misszióját korábban a SMOG-1 műhold is, amelynek feladata a Földről a világűr felé kisugárzott elektroszmog feltérképezése volt. Erről korábban a világon senki nem rendelkezett hiteles információval. A SMOG-1 műhold mérései révén olyan értékes adatokhoz jutott az NMHH, amelyek alapján már fel lehet mérni, hogy mennyi energiát „pazarolnak el” a különböző rádiórendszerek és mobilhálózatok.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
