A glioblasztóma az agy legagresszívebb, leggyorsabban növekvő rosszindulatú daganatai közé tartozik. Bár ritka, mégis ez a leggyakoribb primer rosszindulatú agydaganat felnőtteknél, 100 ezer emberből hármat érint. Ellenáll a kezeléseknek, amelyek után gyakran kiújul. A tudósok „hideg daganatnak” is nevezik, mivel képes elrejtőzni az immunrendszer elől.
A szakemberek ugyan képesek úgy-ahogy leleplezni ezt az álcát, azonban a jelenleg használt gyógyszerek hamar lebomlanak, és kockázatos, közvetlen injekciókkal juttathatók el az agyba. A Washingtoni Egyetem Siteman Rákközpontjának kutatói egészen másfajta megközelítést kerestek, és egy olyan nem invazív módszer fejlesztésébe fogtak, amely aktiválja az immunválaszt a glioblasztóma megtámadására.
A Northwestern Egyetem vegyészeivel együttműködve speciális, nano-méretű szerkezeteket (nanorészecskéket) hoztak létre, arany alapú gömbös nukleinsavak (spherical nucleic acids, SNA) formájában. Az elképzelés az volt, hogy ezeket orron át, orrcseppek formájában juttatják a szervezetbe. A nanorészecskék az orrnyálkahártyán keresztül, az idegpályákat követve eljutnak az agyba, azon belül pedig a tumor környezetébe. Miután a nanorészecskék elérik a daganatot vagy legalábbis közel kerülnek ahhoz, daganatellenes üzemmódba kapcsolták a makrofágokat, a glioblasztómát általában védő immunsejteket. Beindult egy immunreakció: aktiválódik egy belső immunútvonal (a STING útvonal), amely a szervezet egyik, a vírusokra és daganatokra adott immunválasz-útvonala.
A Proceedings of the National Academy Sciences folyóiratban megjelent tanulmány szerint az orron át adott nanoterápia teljesen eltörölte a glioblasztómát az egereknél. A daganatok eltűntek, volt, hogy mindössze 1-2 adag után, amikor a nanocseppekhez olyan szereket is adtak, amelyek fokozzák a T-sejtek (immunsejtek) aktivitását. Döntő fontosságú volt, hogy a kezelés az agyra korlátozódott, megkímélve más szerveket a felesleges gyulladástól. – jegyzi meg a ZME Science. Összességében az orrterápiával kezelt egerek szignifikánsan tovább éltek, mint a kontrollcsoport. De ami talán még nagyobb eredmény: a gyógyult egerek még hónapokkal később is kilökték az új daganatokat, ami arra utal, hogy a kezelés hosszú távú immunitást hozott létre.
A kutatók szerint ez volt az első alkalom, hogy orron át alkalmazott nanoszerkezetű terápia képes volt immunválaszt kiváltani agytumor ellen. Viszont eredményeik értékelése kapcsán óvatosságra intenek, mondván, önmagában a STING-útvonal aktiválás nem elég, gyakran szükséges más immunstimuláló kezeléseket is társítani. Ráadásul a nanocseppes orrspray kezelés eddig csak állatkísérletekben bizonyított, a humán alkalmazás előtt még sok – biztonsági, hatékonysági, adagolási – kérdést kell tisztázni. Jelenleg az egyik legnagyobb kihívás, hogy ahhoz, hogy a gyógyszereket pontosan az emberi agyba juttassák az orrüregen keresztül, olyan fejlett eszközökre és adagolórendszerekre van szükség, amelyek ma még nem léteznek.
Ettől függetlenül áttörésről lehet beszélni, hiszen az orr-agy szállítás lényegében „kikerüli” az agy-vér gátat, azaz az agyat elválasztó „védőfalat”, ami az egyik legnagyobb akadály a daganatterápiában. Az immunterápiás megközelítés pedig, azaz amikor a szervezet saját védekező rendszerét aktiválják, gyakran hosszabb távú, tartósabb eredményt adhat, mint amikor „csak” elpusztítjuk a sejteket kemoterápiával.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
