A felmelegedés és az emberek megnövekedett utazási kedve (és lehetősége) egyúttal azt is jelenti, hogy egyre több vírussal kerülünk kapcsolatba. Patrick Jackson, a Virginiai Egyetem fertőző betegségek tanszékének adjunktusa a TheConversation folyóiratban foglalta össze, hogy a sok egyéb mellett milyen vírusokra kell kiemelten figyelni ebben az évben (is).
Itt van mindenekelőtt a sokat emlegetett Influenza A vírus. Nem új szereplőről van szó: évtizedek óta évente fertőzi az embereket, és képes állatokról emberre ugrani. A 2009-es H1N1-pandémia például sertésektől indult ki, és több százezer ember életét követelte világszerte. A szakemberek jelenleg a H5N5 madárinfluenza alakulását figyelik. Ezt az altípust vadon élő madarak terjesztik a világon, és vírus madarakról emlősökre való átterjedése komoly aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy az emberre is adaptálódhat. Tavaly először találtak ilyen vírust tejelő szarvasmarhákban az Egyesült Államokban, és egyes tanulmányok szerint már számos átvitel történt tehénről emberre.
https://hvg.hu/tudomany/20251117_madarinfluenza-h5n5-fertozes-ember-beteg-ebx
Az utóbbi években egyre többet hallani a szúnyogok és apró vérszívó legyek által terjesztett vírusról, az Oropouche vírusról (OROV), amely főként Közép- és Dél-Amerikában, valamint a Karib-térségben fordul elő. A vírussal fertőzöttek többsége lázat, fejfájást és izomfájdalmat tapasztal. A betegség általában csak néhány napig tart, de egyes betegeknél hetekig is fennálló gyengeség jelentkezhet. A betegség a felépülés után is kiújulhat. Ritkább esetben agyhártya- vagy agyvelőgyulladást is megjelenhet súlyos szövődményként.
Sok megválaszolatlan kérdés van ezzel a vírussal és az általa okozott betegséggel kapcsolatban, és nincsenek specifikus kezelések vagy vakcinák – írja az adjunktus. Évtizedekig azt gondolták, hogy az embereknél előforduló fertőzések csak az Amazonas régióban fordulnak elő, azonban a vírus terjedési területe bővülhet, és idén valószínűleg továbbra is hatással lesznek az utazókra az Oropouche-vírus-járványok.
A szakember az mpox vírusra is felhívja a figyelmet, amely a majomhimlőhöz hasonló betegséget okoz az emberben. Az elmúlt években a világ számos országában felbukkant, ezért került a nemzetközi közegészségügy figyelmébe. Az mpoxnak több változata is létezik, köztük egy általában súlyosabb I. klád (genetikai leszármazási csoport) és egy enyhébb II. klád. Oltás ugyan létezik az Mpox ellen, viszont nincsenek hatékony kezelések. 2022-ben a II. kládba tartozó mpox vírus globális járványa több mint 100 olyan országra terjedt át, ahol korábban még soha nem fordult elő ez a kórokozó. A járványt a vírus emberről emberre történő, szoros kontaktus, gyakran szexuális úton történő terjedése okozta. Azt egyelőre még az adjunktus sem meri megjósolni, hogyan alakulnak az mpox járványok az Egyesült Államokban és külföldön 2026-ban. Bár a 2022-es nagy járvány óta kevesebb esetet jelentettek, a fertőzés még mindig létezik és változó formákat vesz fel.
És mindez csupán ízelítő volt, ugyanis számos más vírus jelent kockázatot ebben az évben is. Sajnos az oltási arányok csökkenése miatt tovább emelkedik világszerte a kanyarós esetek száma. A HIV-fertőzés – a nemzetközi segélynyújtás zavarai miatt – még a hatékony kezelések ellenére is újból fellendülhet.
https://hvg.hu/tudomany/20240124_Figyelmeztet_WHO_kanyaro
És akkor itt van még a szúnyogok által terjesztett Chikungunya-lázat okozó vírus (CHIKV), amely hirtelen lázzal és gyakran nagyon erős, elhúzódó ízületi fájdalommal járó betegséget okoz. Az elmúlt években Európában is egyre gyakrabban került szóba a terjedése miatt. Bár csekély a halálozási kockázata, azonban jelentős életminőség romlással jár. Ugyan nem terjed közvetlenül emberről emberre, viszont az az ázsiai tigrisszúnyog terjeszti, amelyik Magyarországon is megjelent már.
Az adjunktus végül arra is felhívja a figyelmet, hogy az emberek, az állatok és a tágabb környezet világszerte egymástól függenek. Az ismert és újonnan megjelenő vírusfenyegetésekre való odafigyelés, valamint az új oltások és kezelések fejlesztése jelenthetik a legfontosabb védekezést ellenük.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
