Régóta alkalmazza már a tudomány a vitrifikáció nevű folyamatot. Ez egy rendkívül gyors, modern fagyasztási eljárás, amelyet elsősorban a reproduktív medicinában (petesejtek, embriók, spermiumok) alkalmaznak, hogy a sejteket károsodás nélkül lehessen tartósítani. Ha ez nem lenne, a fagyasztás miatti kristályosodás során sérülnének a sejtek.
Bár a fenti esetekben működik az eljárás, az olyan szervek, mint az agy vitrifikációja rendkívül kényes terület. A németországi Erlangeni Egyetem kutatói most egy új vitrifikációs protokollt teszteltek, hogy megvizsgálják, mennyire képes megőrizni az egerek agyának szerkezetét és működését.
Munkájuk során a vitrifikáció olyan aspektusaival kísérleteztek, amelyek csökkenthetik a szövetduzzanat, a kristályosodás és a trauma kockázatát. A szakemberek az egész agyat lefagyasztották, majd újra felengedték és szeleteket vágtak a hippocampusból. Ez az agy memóriáért és tanulásért is felelős területe.
A következő lépés annak ellenőrzése volt, hogy az agyszövet ép maradt-e. Az eredmények azt mutatták, hogy néhány minta esetében a hippokampusz szövete képes volt újraindítani az elektromos információfeldolgozást. Mindezt azután, hogy -196 Celsius-fokon tartósították. Eredményeiket a PNAS című tudományos folyóiratban publikálták.
https://hvg.hu/tudomany/20240523_agykutatas-emberi-agy-lefagyasztasa-sejthalal-elkerulese-tuleles
„A vizsgálat eredménye nemcsak azért jelentős, mert az egyes sejtek túlélték a tartósítást, hanem azért is, mert a szövet a felmelegítés után is képes volt megőrizni funkciójának alapvető jellemzőit, például a tanulás és az emlékezés mögött álló központi sejtmechanizmust” – mondta el az IFLScience-nek Alexander German, a tanulmány vezető szerzője.
Bár fontos, hogy nem minden mintánál sikerült ugyanezt az eredményt elérni, a vizsgálat azt mutatja, hogy a tanulásért és az emlékezésért felelős sejtmechanizmusok túlélhetik a fent említett tartósítási eljárást.
A kutatók szerint az eredmények hosszú távon hozzájárulhatnak a szervek és más összetett szövetek jobb megőrzéséhez a transzplantációhoz, és új lehetőségeket adhatnak az idegrendszer védelmére, ha az adott személy megsérül vagy súlyosan megbetegszik.
Az még egész biztosan hosszú évtizedekre van, hogy egy komplett emberi agyat lefagyasszanak úgy, hogy azt utána újra működésbe lehessen hozni, az első lépést azonban már sikerült megtenni ebbe az irányba.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
