Haldokló kutyája miatt fordult a ChatGPT-hez, az eredmény a tudósokat is meglepte

Az ausztrál Paul Conyngham minden követ megmozgatott, hogy gyógymódot találjon kutyája rákbetegségére.

  • HVG

A mesterséges intelligencia megítélése rendkívül ellentmondásos, amit jól mutat az is, ahogyan az amerikaiak vélekednek róla. Míg vannak, akik a lehetőséget látják a technológiában, mások attól tartanak, hogy a világot veszélyesebb hellyé teszi. Hogy melyik lesz végül hosszú távon igaz, az valószínűleg nagyban múlik a felhasználási módon, egy nemrég napvilágot látott történet azonban azt mutatja, miként lehet jó célokra használni a technológiát.

A Sydneyben élő Paul Conyngham 2019-ben fogadta örökbe az akkor nyolcéves kutyáját, a staffordshire bullterrier és shar pei keverék Rosie-t egy menhelyről. Az állatnál 2024-ben hízósejtes daganat – a kutyáknál az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganatot – diagnosztizálták az orvosok. Conyngham rengeteg pénzt költött a kemoterápiára és a műtétekre, ám a kezelések csak lassították a daganat terjedését, de nem zsugorították a tumort – írja az Interesting Engineering.

Conyngham először a ChatGPT-hez fordult, hogy megtudja, milyen lehetséges kezelési módokat lehetne alkalmazni Rosie-n. Ezután az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatóit bízta meg azzal, hogy szekvenálják a kutyája DNS-ét. Az egyetem szakemberei szerint gyakran kapnak furcsa kéréseket, ám ez a mostani kiemelkedett a többi közül, mivel a DNS-szekvenálás lehetővé teszi a kutatók számára a daganat feltérképezését és a rákot okozó mutációk pontos meghatározását, így tisztább képet kaphatnak arról, hogy mi okozhatja a betegséget.

https://hvg.hu/tudomany/20260303_ausztralia-mesterseges-intelligencia-torveny-tiltas

Miután az egyetem befejezte a 3000 dolláros (kb. 720 ezer forintos) munkát, a több gigabájtnyi adattal Conyngham munkához látott: elemeztette az adatokat a mesterséges intelligenciával. A technológiai iparban dolgozó szakember egy létező immunterápiás gyógyszerre bukkant, ám a gyártó nem adott engedélyt ahhoz, hogy ezt a készítményt kísérleti módon használják.

Az egyetem kutatóival folytatott beszélgetése során azonban szóba került az mRNS-vakcinák témája, ezért Conyngham megvizsgálta, hogy a technológia alkalmazható-e Rosie-nál. Végül sikerült a tervek alapján kifejleszteni a szérumot, majd megtalálta az egyetlen olyan állatorvosi kutatót is, akinek volt etikai engedélye a kísérleti készítmény beadására.

A vakcina eredményesnek bizonyult: a beadása után a nagyjából teniszlabda méretű daganat a felére zsugorodott.

A kutatók szerint ez volt az első eset, hogy személyre szabott terápiát alkalmaztak egy kutyánál, ami jól mutatja, milyen óriási potenciál van a személyre szabott orvoslásban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások